Az amerikai kormány kedden szankciókat vezetett be Raúl Castro volt elnök menye és öt kubai állami vállalat ellen, köztük három, a Gaesa katonai konglomerátumhoz tartozó intézmény ellen.
Az intézkedések többek között a Banco Financiero Internacional (BFI) pénzintézetet, az Almacenes Universales logisztikai vállalatot, a Rafin állami alapot, a Geominera bányavállalatot, valamint Kuba legnagyobb acélgyárát, a havannai Empresa Siderúrgica José Martí-t érintik. Az intézkedések Marco Rubio amerikai külügyminiszter hatáskörébe tartoznak, és a szokásos módon az OFAC pénzügyi hatóság hajtja végre őket. Azok a harmadik országok és vállalatok, amelyek továbbra is üzleti kapcsolatokat ápolnak a szankcionált szervezetekkel, a szankciók miatt maguk is szankciók kockázatának teszik ki magukat.
Szintén kedden az amerikai Legfelsőbb Bíróság hat-három arányú döntésében úgy határozott, hogy az amerikai ExxonMobil olajipari konszern kártérítési pert indíthat kubai állami vállalatok ellen az amerikai bíróságok előtt. Ez az 1959-es forradalom után kisajátított vagyont érint, többek között több mint száz benzinkutat, valamint egy több mint egymilliárd amerikai dollár értékű olajfinomítót. A megfigyelők ebben egy újabb eszközt látnak, amellyel Washington növelni kívánja a szigetre nehezedő gazdasági nyomást.
A szankciókat mindössze öt nappal egy átfogó gazdasági reformcsomag elfogadása után vezették be, amely szakértők véleménye szerint a kubai gazdaságban az elmúlt évtizedek legmesszebb menő liberalizációs lépését jelenti. A reformok keretében a magánszektor megnyitása mellett – amely kiterjed az üzemanyag-kereskedelemre is – a külföldön élő kubaiak gazdasági részvételét is bővíteni kívánják.
Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter élesen elutasította az új amerikai intézkedéseket. Az X nevű rövidüzenet-szolgáltatáson „tisztességtelennek és hazugnak” nevezte Rubiót, és kijelentette, hogy Kuba „erősebbnek, képzettebbnek és hatékonyabbnak bizonyult a vártnál, tekintettel a nép ellen irányuló könyörtelen agresszióra és kollektív megtorlásra”.
Rodríguez szerint az, amit Rubio „a világ leghatalmasabb nemzetéből” művel, bűncselekmény. Kuba ENSZ-nagykövete, Ernesto Soberón Guzmán is kijelentette, hogy egyetlen kormány és egyetlen épeszű ember sem hiheti el, hogy a szankciók szigorítása a kubai nép javát szolgálná.
A márciusban megkezdett párbeszéd a két kormány között ugyan formálisan folytatódik, de stagnál. Josefina Vidal Ferreiro külügyminiszter-helyettes, aki jelenleg külföldi útján tartózkodik, a mexikói La Jornada újságnak nyilatkozva kétségét fejezte ki a tárgyalások komolyságát illetően: „Előfordult már, hogy leültünk tárgyalni, és néhány nappal később új szankciót vezettek be. Ez kétségeket ébreszt bennünk azzal kapcsolatban, hogy az USA mennyire veszi komolyan és felelősségteljesen ezt a párbeszédet.”
Kuba kész Washingtonnal minden témáról tárgyalni, kivéve az ország függetlenségével, szuverenitásával és belső rendjével kapcsolatos kérdéseket – mondta Vidal.
Írta: Marcel Kunzmann
Forrás: Amerika21
