Hat hónapos tűzszünet, nincs több túszejtés és váltságdíj-zsarolás, valamint ígéret a gyermekek toborzásának beszüntetésére – ezeket az ígéreteket tették a kolumbiai kormány és a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (Ejército de Liberación Nacional, ELN) békedelegációi, amikor hétfőn elhagyták a kubai fővárosban, Havannában tartott „kerekasztal-beszélgetést”. A kormány főtárgyalója, Vera Grabe „történelmi jelentőségűnek” nevezte a bejelentett megállapodásokat. Utalt a gerillák azon szándékára, hogy a jövőben nem rabolnak el senkit a csoport finanszírozására.
A béke ára
A tárgyalópartnerek felkarolták Gustavo Petro elnöknek azt a javaslatát is, hogy hozzanak létre egy alapot a békefolyamatra. Ennek eszközként kellene szolgálnia az emberrablások és más, gazdasági okokból elkövetett bűncselekmények megelőzésére. Az alapot olyan országok, mint Brazília, Mexikó, Németország és Svájc biztosítanák, amelyek hosszú távon támogatják a békefolyamatot. Pablo Beltrán, az ELN főtárgyalója azonban rámutatott, hogy az előző kormányok békealapjai nagy vágyat keltettek és vonzották a korrupciót.
Egy másik megállapodás – amely újdonságnak tekinthető – a félkatonai struktúrák megfigyelőközpontjának létrehozása. Ez az intézkedés különösen annak köszönhető, hogy az ELN mellett más baloldali gerillamozgalmak is azzal indokolták tevékenységüket a múltban, hogy a többnyire jobboldali félkatonák fenyegetik őket, és meg kell védeniük a lakosságot.
A civilek védelme
A kubai fővárosban, Havannában zajló béketárgyalások áprilisban lépnek a következő fordulóba. Miután több mint hat korábbi elnöknek nem sikerült tárgyalnia az ELN-nel, a két fél békedelegációja az elmúlt másfél év kudarcai ellenére számos sikert tudott elérni. A polgári lakosság védelméről különböző humanitárius jegyzőkönyveket írtak alá, és 26 elrabolt emberből 23-at szabadon engedtek. Sőt, a tavaly év végén elfogadott valamennyi támadó művelet beszüntetésének köszönhetően az ENSZ felülvizsgálati missziója megerősítette az ELN által okozott erőszak csökkenését.
Nariño megyében a kormány helyi szinten is tárgyalásokat folytat az ELN-nel. A közigazgatási körzetet, ahol a gerillák erős jelenléttel rendelkeznek, hónapok óta félkatonai egységek és drogbandák sújtják tevékenységükkel. Tavaly megkezdődött a lakosság bevonása a békefolyamatba. A cél egy olyan békeszerződés létrehozása, amely tükrözi a lakosság széles rétegeinek akaratát. A részvételi bizottság nemcsak az emberi jogi aktivistákat, a környezetvédelmi aktivistákat és a vallási közösségek képviselőit hallgatja meg, hanem a gyermekeket és fiatalokat, a fogvatartottakat, az munkásokat és a társadalom történelmileg különösen elhanyagolt rétegeit, például az őslakos és afro-kolumbiai közösségeket is.
A Nemzetközi Vöröskereszt szerint Kolumbiában jelenleg legalább hét fegyveres belső konfliktus van – jelentős számú ember vesz részt a fegyveres politikai és nem politikai csoportok tevékenységében. A Kolumbiai Alapítvány a Békéért és Megbékélésért (PARES) becslése szerint 17.600 ember vesz részt.
Az évek során a konfliktusok miatt akár nyolcmillió ember is menekülhetett az országon belül – ez a második legmagasabb szám a világon Szíria után. A konfliktus évtizedei alatt több mint 450.000 kolumbiai vesztette életét, 80 százalékuk civil. A nemzeti ombudsmani hivatal jelenleg is folyamatos emberi jogi bűncselekményekre figyelmeztet, amelyek egyötödét vélhetően az ELN követte el.
Teljes párbeszéd
Kolumbia első baloldali elnöke, Gustavo Petro 2022 novembere óta küzd egy átfogó békeprojektért. Azt akarja elérni, ami az elmúlt évtizedekben egyetlen elnöknek sem sikerült: 2025 májusára tartós békéhez vezetni a mélyen megosztott társadalmat. A „Paz Total” („Teljes béke”) mottóval Petro úgy próbálja kezelni a Kolumbiában zajló fegyveres konfliktusokat, hogy párbeszédet kezd a dél-amerikai ország szinte minden részén működő illegális fegyveres csoportokkal és bűnszervezetekkel. Ugyanakkor igyekszik végrehajtani a 2016-os békemegállapodást, amelyet az állam a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőkkel (FARC) kötött, és amelyet az előző kormány elhanyagolt. Emellett Petro példátlan lépéseket tesz a probléma gyökerének felszámolására, teljesen átalakítva a régóta fennálló drogpolitikát.
Az ELN a legnagyobb aktív gerilla az országban. A forrástól függően jelenleg 3.000 és 5.000 közötti harcosai vannak. Az 1960-as években az ELN marxista irányultságú csoportként kezdte meg fegyveres harcát a „nép” nevében, amely akkoriban elsősorban az olajvállalatok ellen irányult. Míg az ELN-nel folytatott tárgyalásokon előrelépést jelentettek be, addig más fegyveres csoportokkal, például a FARC megmaradt disszidensekkel vagy a maffia által szervezett úgynevezett Öböl-klánnal folytatott párbeszédben eddig nem sikerült komolyabb sikereket elérni.
Írta: Sara Meyer
Forrás: JungeWelt
