A szeptember 28-i akciónapon több városban is tüntetnek a nők. Buenos Airesben a kritika Javier Milei politikáját is célba veszi.
A biztonságos és legális terhességmegszakításhoz való hozzáférésért rendezett globális akciónapon Latin-Amerika számos városában női szervezetek vonulnak utcára. Buenos Airesben a legális, biztonságos és ingyenes abortuszhoz való jogért küzdő Nemzeti Kampány aktivistái a kongresszus előtt a mozgalom zöld zászlóit lobogtatták. Tiltakozásuk célpontja Javier Milei szélsőjobboldali elnök politikája volt, amely – állításuk szerint – szisztematikusan aláássa a nők egészségügyi ellátását.
Ehhez kapcsolódóan az Állam- és Társadalomtudományi Központ (Cedes) „Proyecto Mirar” nevű kutatási projektje ugyanazon a napon szeptember 28-án tette közzé éves jelentését. Ebből kitűnik, hogy Milei 2023-as hivatalba lépése óta az állami szexuális egészségügyi és felelősségteljes reprodukciós program költségvetése 57 százalékkal csökkent. Az állam jelentősen kevesebb fogamzásgátló eszközt vásárolt.
Az ezzel ellátott nők száma várhatóan 1,2 millióról (2024) 2026-ra becslések szerint 63 000-re csökken. A szerzők becslései szerint 240 000 nem kívánt terhesség, 112 000 abortusz és 452 anyai haláleset lett volna elkerülhető. Ezek modellezési számítások, nem pedig nyilvántartott esetek.
A jelentés szerzői egyúttal megállapították, hogy Argentínában eddig megmaradt a legális abortuszhoz való hozzáférés. 2025-ben 20 tartományban 87 603 abortuszt regisztráltak az állami szektorban, az előző évhez képest jelentős változás nélkül. Ezt a tartományok teszik lehetővé. Az Egészségügyi Minisztérium leállította a terhességmegszakításhoz szükséges gyógyszerek beszerzését, azóta 13 tartomány saját forrásaiból finanszírozza azokat.
A 27.610. számú törvény 2021 óta engedélyezi a terhességmegszakítást a 14. hétig, illetve a 15. hétig erőszakos nemi közösülés vagy a terhes életét fenyegető veszély esetén. Bár a törvény hatályban van, a jog nem biztosított az egész országban – nyilatkozta Andrea Zamparini feminista a Página 12 újságnak. A végrehajtás egyenlőtlen, és az egyes tartományok politikai akaratától függ.
Martina Ghidinelli Vázquez aktivista, aki Buenos Airesben tüntetett, az amerika21-nek elmondta, hogy Milei a nőket teszi felelőssé a gazdasági fejlődésért. „Azt mondja, hogy abortuszokat végeztetünk, ezért nem születnek gyermekeink, és ezért nem növekszik a gazdaság” – foglalta össze az érvelését. Ugyanakkor sok nő alacsony jövedelme és a magas megélhetési költségek miatt alig engedheti meg magának, hogy gyermeket vállaljon.
Emellett a fogamzásgátló eszközökhöz és a reproduktív egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés is nehezebbé válik. Milei augusztusban a feministákat és az abortusz legalizálását okolta az alacsony születési arányért, és összefüggést állapított meg a gazdaságra és a nyugdíjrendszerre gyakorolt következményekkel.
Argentína mellett más latin-amerikai országokban is tüntetésekre került sor. Mexikóvárosban több száz nő zöld és lila kendőkkel vonult a Forradalom-emlékműtől a Zócaloig, a város főterére. Legalább hét szövetségi államban követelték az abortusz dekriminalizálását. A Legfelsőbb Bíróság országos szinten egyhangúlag alkotmányellenesnek nyilvánította az abortusz büntethetőségét, azonban számos helyi büntetőjogi törvényt nem módosítottak ennek megfelelően.
Kolumbiában – például Bogotában vagy Caliban – az aktivisták az intézményi akadályok lebontását, az orvosi ellátáshoz való garantált hozzáférést és a terhességmegszakítást végrehajtó nők védelmét követelték. Ecuadorban a tüntetők az utcára vonultak, hogy kiálljanak a szexuális és reproduktív igazságosság, valamint az átfogó állami egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés mellett.
A cselekvési napot 1990 óta ünneplik. Eredete az ötödik latin-amerikai és karibi feminista találkozóra vezethető vissza, amelyet San Bernadóban, Buenos Aires közelében tartottak. Ott szeptember 28-át a terhességmegszakítás dekriminalizálásának és legalizálásának cselekvési napjává nyilvánították Latin-Amerikában.
A dátum az 1871-ben Brazíliában elfogadott „szabad méh törvényére” emlékeztet, amelynek értelmében a rabszolgasorban élő nők gyermekeit szabadnak nyilvánították. A 28S-mozgalom így „a brazil feministák rasszizmusellenes küzdelmének jegyében állt, akik a rabszolgaság eltörlését és a saját test feletti önrendelkezést a nők jogaiért és a sokszínűségért folytatott küzdelmük központi elemévé tették” – számolt be az infobae.
Írta: Manuel Rank
Forrás: Amerika21
