A harmadik előválasztási fordulóban a chilei volt elnökasszony mindössze egy szavazatot kapott. A costa ricai Rebeca Grynspan kilenc szavazattal vezetett.
Bachelet az ENSZ-elnöki posztért folyó harmadik előzetes szavazáson mindössze egy szavazatot kapott, tizenegy ellenszavazat mellett. A chilei volt elnök (2006–2010 és 2014–2018) ezt követően visszavonta jelöltségét, és megköszönte a mexikói elnöknek, Claudia Sheinbaumnak, valamint a brazil államfőnek, Luiz Inácio Lula da Silvának a támogatásukat. Bachelet kijelentette: „Sokan úgy vélik, hogy nem ez volt a megfelelő idő egy olyan jelöltségre, amilyet én képviselni akartam – egy olyan időszakban, amikor olyan elveket, mint a multilateralizmus és a nemzetközi jog, tartósan megsértenek, a klímaváltozás létezését tagadják, és a demokrácia, valamint az emberi jogok veszélyben vannak. Mostantól elszántan folytatom nemzetközi munkámat annak érdekében, hogy egy békésebb, biztonságosabb, fenntartható fejlődésen alapuló és az emberi jogokat tiszteletben tartó világot építsünk fel.”
2025 szeptemberében Gabriel Boric, Chile volt elnöke az ENSZ 80. Közgyűlése előtt Bacheletet javasolta az ENSZ főtitkári posztjára. Jelöltségét Sheinbaum és Lula da Silva támogatta. Chile jelenlegi elnöke, José Antonio Kast már a választási kampány során kijelentette, hogy nem támogatja Bacheletet, mert esélyeinek nincs reménye. Az első, júliusban tartott informális próbaszavazáson Bachelet a Biztonsági Tanács 15 tagjától hat támogató és öt elutasító szavazatot kapott.
Chile volt elnöke, Gabriel Boric a közösségi médiában így kommentálta az eseményt: „Megérte. Éppen a nehéz pillanatokban kell még nagyobb erővel kiállnunk azért, amiben hiszünk. És még ha átmeneti vereséget is szenvedünk, ez a vereség a jövő magja lesz.” Az ellenzéki politikusok Kast azon döntését, hogy nem támogatja Bachelet jelöltségét, a vereség egyik okának tartják. A múltban a chilei kormányok politikai irányultságtól függetlenül támogatták saját politikusaik jelöltségét nemzetközi vezetői tisztségekre. Így például a jobboldali volt elnök, Sebastián Piñera kifejezetten támogatta a szocialista José Miguel Insulza újraválasztását az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) főtitkárává.
A médiában a jelöltség kudarcának további okaként említik a jelöltek nagy számát és az Egyesült Államok által előzetesen kifejezett elutasítást. Kezdetben Bachelet a négy jelölt egyike volt. Közvetlenül az első próba-szavazás előtt, 2025 júliusában további négy személy jelentkezett, ami a szavazatok erős megosztottságához vezetett. A brazil Folha de São Paulo hírportálnak adott interjúban az amerikai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a leendő ENSZ-főtitkárnak el kell távolodnia egy „abszurd, politizáló és progresszív ideológiától”.
Nemrég Randon Judd, az Egyesült Államok chilei nagykövete a Kast-kormányra utalva kijelentette, hogy számít szövetségesei szavazataira, anélkül, hogy kifejezetten bejelentette volna az USA esetleges vétójogát.
Jelenleg Rebeca Grynspan, Costa Rica volt második alelnöke, és Carolyn Rodrigues-Birkett, Guyana volt külügyminisztere számítanak a legesélyesebb jelölteknek. Ők kilenc, illetve nyolc szavazatot kaptak. Mindkettőjük rendelkezik széles körű tapasztalattal nemzetközi szervezetekben, és a szociáldemokrata, balközép politikai spektrumhoz sorolják őket.
Írta: Michael Roth, Santiago de Chile
Forrás: Amerika21
