Fidel Castro megtanította a kubaiaknak, »hogy a kudarcok győzelmekké alakíthatók, és hogy egyetlen ellenség sem, bármilyen hatalmas is legyen, legyőzhetetlen«, nyilatkozta Miguel Díaz-Canel kubai elnök a brazil Folha de S. Paulo című lapnak. A hét elején a lapnak adott interjúban az elnök ismertette az ország válságstratégiáját az amerikai kormány által szigorított blokádpolitika fényében. A háttérben 176 jóváhagyott gazdasági intézkedés áll, amelyek messzemenő változásokat jelenthetnek az ország szocialista gazdasági rendszerében, és amelyek augusztus elején léptek hatályba.
Január óta az USA de facto teljes energiablokádot tart fenn Kuba ellen, ami az elmúlt hónapokban számos áramkimaradáshoz, élelmiszerhiányhoz és az egészségügyi ellátás korlátozásához vezetett. Díaz-Canel a Folha de S. Paulo-nak nyilatkozva az USA „perverz viselkedéséről” beszélt, amely egy egész nép létét fenyegeti annak érdekében, hogy saját hatalmát egy másik nemzetre kiterjessze. Kuba nem fog meghódolni – biztosította az elnök.
„A hatvanas és hetvenes években egy buborékban éltünk” – folytatta. Kuba a hidegháború idején tizenhárom millió tonna üzemanyagot kapott a Szovjetuniótól, és kiterjedt nemzeti termelési infrastruktúrát tudott kiépíteni, ami révén történelmi jelentőségű szociális programokat tudott végrehajtani. A Szovjetunió és a kelet-európai szocializmus összeomlásával a külkereskedelem több mint 80 százaléka megszűnt.
A kubai elnök a Nemzetgyűlés által elfogadott 176 gazdasági intézkedést a nemzeti gazdaság megerősítését célzó lépéseknek nevezte. „A gazdasági intézkedések egy több mint tíz éve tartó, finomító jellegű vita eredményei” – magyarázta az elnök. Ezek 75 százaléka már hatályba lépett, és a szükséges változásokat hivatott előidézni. A hozott intézkedések sem az Egyesült Államok kormányának tett engedményekről, sem a kubai szocializmus végéről nem szólnak. A reformok révén Havanna elsősorban az új gazdasági szereplők támogatására és a külföldi befektetésekre számít.
A meghozott intézkedések három szereplő – a magánszektor, a külföldön élő kubaiak és más országokból érkező befektetők – erőteljesebb bevonását célozzák. Ugyanakkor a legfontosabb termelési eszközöknek továbbra is állami kézben kell maradniuk, és az új gazdasági szereplőket arra kell kötelezni, hogy növeljék a társadalom egészének termelését, és előnyöket teremtsenek a széles lakosság számára – mondta Díaz-Canel.
Abszolút szükség van a nem termelő beruházások csökkentésére és az importált késztermékektől való függőség mérséklésére. Díaz-Canel kiemelte, hogy a kormány folyamatos kapcsolatot fog fenntartani a sziget magánszektorával, hogy garantálja annak működését a szocialista keretek között.
A jóváhagyott intézkedésekből álló reformcsomag olyan változtatásokat tartalmaz, amelyek célja a döntéshozatal decentralizálása olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság, a külkereskedelem és az ingatlanpiac. Ezenkívül a reformok nagyobb autonómiát biztosítanak azoknak az állami vállalatoknak, amelyek a magántőke bevonására támaszkodnak.
A gyakorlatban a könnyítések elsősorban abban nyilvánulnak meg, hogy ezentúl a magánszemélyek több vállalkozás tulajdonosai lehetnek, és több üzleti bankszámlát nyithatnak külföldön. Először tették lehetővé kis- és középvállalkozások alapítását a mezőgazdaságban, ahol eddig csak szövetkezetek működhettek.
Arra a kérdésre, hogy a kapitalista reformok ellenére létezik-e még szocializmus Kubában, az elnök azt válaszolta, hogy Kuba a szocialista építkezés folyamatában van. A szocializmus „a társadalmi igazságosságot (…), a szuverenitást és a függetlenséget” jelenti.
A társadalmi igazságosság továbbra is a kubai gazdaság központi elve. Ez tükröződik a júniusban elfogadott reformcsomagban is. Szinte az összes állami szociális programot folytatni fogják. A reformok nem fogják visszahozni a kapitalizmust Kubába. „A nép ezt nem engedné meg” – mondta Díaz-Canel.
Írta: Kurt Terstegen
Forrás: JungeWelt
