A Dominikai Köztársaság kábítószer-ellenőrzési hivatala december 6-án 9,5 tonna kokaint foglalt le az ország legnagyobb kikötőjében, Caucedóban. Ez az országban valaha talált legnagyobb mennyiségű kábítószer, amelynek értéke 250 millió amerikai dollár. A lefoglalás során tíz embert tartóztattak le a kikötő környékéről, miközben a rakományt egy Guatemalából érkező banánkonténerből egy Belgiumba tartó hajóra rakták át.
A dominikai hatóságok 2024 januárja óta már 46,7 tonna kábítószert foglaltak le, szemben az előző évi mintegy 25 tonnával. Joe Biden amerikai elnök a Dominikai Köztársaságot a kontinens egyik legnagyobb kábítószer-kereskedelemmel és -termeléssel rendelkező országának nevezte.
A nemzetközi kábítószer-kereskedelem, különösen a kokainkereskedelem világszerte növekszik, és egyre inkább elterjed Latin-Amerikában. A Covid-19 világjárvány idején a kereskedelem átmenetileg visszaesett.
Latin-Amerika adja a kokalevél, a kokapaszta és a kokain-hidroklorid teljes globális termelését. Más különböző régiókban marihuánát is termelnek, mind belföldi fogyasztásra, mind exportra. Mákot, ópiumot és heroint is egyre nagyobb mértékben termelnek.
Dél-Amerikában két fő kábítószer-kereskedelmi útvonal van. A Paraguayon, Közép- és Dél-Brazílián, Argentínán és Uruguayon keresztül vezető déli útvonal nagyobb városi központokkal, fejlett repülőtér- és kikötőstruktúrával, valamint jól kiépített úthálózattal rendelkezik. A logisztikai fejlettség megkönnyíti a kábítószerek Európába történő szállítását és exportját ezen az útvonalon keresztül.
A második az Amazonas-útvonal Peruból és Kolumbiából a Csendes-óceán felé, Ecuadoron keresztül Costa Ricába, majd onnan a Karib-tengeren keresztül a fő fogyasztó ország, az USA végfelhasználóihoz. Az utóbbi időben a kokaint előállító országokból Brazílián keresztül történő folyami szállítás is megnövekedett.
Az ENSZ Latin-Amerikáért és a Karib-térségért felelős gazdasági bizottsága (Cepal) évek óta figyelmeztet a latin-amerikai kábítószer-termelés, -kereskedelem és -fogyasztás pusztító következményeire. Ezek közé tartozik az erőszak, a bizonytalanság, valamint az intézmények és kormányok meggyengülése.
Aram Aharonian uruguayi újságíró, a Latin-Amerikai Stratégiai Elemző Központ munkatársa szerint a kábítószer-termesztés, -kereskedelem és -fogyasztás jelensége különösen súlyossá teszi a társadalmi egyenlőtlenségeket. Aharonian szerint a marginalizált városi nyomornegyedeket gyakran sűrűn lakják olyan emberek, akiknek nincs esélyük arra, hogy a legális piacon munkát találjanak, és a kábítószer-kereskedelemben látják a kiutat. Ez nagy üzlet: egy tonna kokain Bolíviában 1000 amerikai dollárt ér, és az európai kikötőkben 35 000 dollárért adják el.
A drogfogyasztás problémája elsősorban a fiatal lakosságot érinti, és több a férfi, mint a nő. A Cepal szerint a marihuána, majd a kokainpaszta, a crack és a kokain-hidroklorid a leggyakrabban fogyasztott illegális kábítószer a régióban, ami különösen a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok körében okoz problémát.
Csak néhány latin-amerikai ország vitatta meg komolyan drogpolitikáját. A legtöbbjük átvette az USA tiltó és militarista koncepcióit. A tiltási politika több mint 100 évvel ezelőtt kezdődött az USA-ban, mint a veszélyes anyagok – eredetileg az alkohol – ellenőrzésének eszköze, gyakran militarizálással, rendfenntartással, elnyomással és börtönbüntetésekkel.
Aharonian szerint az USA által követett kriminalizáció nem tudja kordában tartani a kábítószer-problémát. Ez nem a megfelelő megközelítés egy olyan régió számára, amely már legalább négy évtizede „háborút folytat a kábítószer ellen”, és nem ért el semmit. De rengeteg pénzt költenek ahelyett, hogy befektetnék. Ennek a politikának a haszonélvezői a fegyveripar és a kábítószer-kereskedők „zászlóaljai”, akik ebben látják a megélhetésük biztosítását. A bűnözők ma már sokkal jobban szervezettek, a magas társadalomhoz tartoznak, és magukhoz kötik a szegényeket, hogy ők végezzék el a piszkos munkát, mert nincs más gazdasági kilátásuk.
Írta: Ulrike Bickel
Forrás: Amerika21
