A globális Dél szószólója – Gyászolnak Latin-Amerikában Ferenc pápa miatt

Latin-Amerika a kontinens első pápájára emlékezik. Az én népem szegény, és én is közéjük tartozom – mondta Jorge Mario Bergoglio argentin érsek, miután megválasztották az első latin-amerikai pápává. Ferenc néven alig négy hónappal később tette első külföldi útját Brazíliába. Tizenkét éves hivatali ideje alatt tíz országot látogatott meg a kontinensén, ahol most még egykori kritikusai is gyászolják őt.

Mise a Buenos Aires-i Caacupé-i Szűz Mária kápolnában Ferenc pápa halála után
Mise a Buenos Aires-i Caacupé-i Szűz Mária kápolnában Ferenc pápa halála után

Javier Milei argentin elnök például nemzeti gyászt rendelt el. Két évvel ezelőtt még a pápát a földi gonosz képviselőjeként, kommunistaként sértegette, mert Ferenc bírálta neoliberális kurzusát, mondván: „A piac istene és a profit istennője hamis istenségek, amelyek az elembertelenedéshez vezetnek”. Daniel Ortega nicaraguai államfő és alelnöke, Rosario Murillo is gyászolta a pápát, aki 2023-ban „durva diktatúrának” bélyegezte kormányukat, miután papokat, püspököket és apácákat tartóztattak le és küldtek száműzetésbe. „Csodáljuk utazásait, amelyeken a békét hirdette és a szolidaritás és testvériség mellett elkötelezett egyházért szállt síkra” – mondták mindketten hétfőn. Ferenc „progresszív vezető” volt egy „konzervatív testület” élén, amelyet elődeitől, II. János Páltól és XVI. Benedektől örökölt – mondta Frei Betto brazil felszabadítási teológus, leírva a néhai pápa bonyolult helyzetét Latin-Amerikában. A különböző irányzatok képviselői azonban egyöntetűen elismerték, hogy sikerült felhívnia a világ közvéleményének figyelmét a globális Dél országaira és azok gyakran marginálisnak tekintett problémáira.

Claudia Sheinbaum, Mexikó elnöke méltatta Ferenc elkötelezettségét „a szegények, a béke és az egyenlőség iránt”. Azzal vádolta a kritikusokat, hogy azért utasítják el őt, mert „progresszív” és „szkeptikus a neoliberalizmussal szemben”. „Ma az emberiség elveszíti a tisztelet és az elfogadás hangját a szomszédjával szemben. Ferenc pápa nap mint nap megélte és terjesztette a keresztény tanítás alapját képező szeretetet, toleranciát és szolidaritást” – írta Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök, aki hétnapos nemzeti gyászt is elrendelt.

Míg Gustavo Petro kolumbiai elnök „rokon léleknek” nevezte őt, addig Nicolás Maduro venezuelai elnök – nyilvánvalóan a 2020-ban kiadott „Fratelli tutti” enciklikára utalva, amely szerint „az igazságosság feltételezi, hogy ne csak az egyén jogait, hanem a szociális jogokat és a népek jogait is elismerjék és tiszteletben tartsák” – kijelentette, hogy a pápa olyan örökséget hagy hátra, amely „tovább él azokban, akik elkötelezettek a méltóság, a béke és a társadalmi igazságosság világa iránt”.

Ferenc pápa, itt az akkori elnökkel, Raúl Castróval, Kubába érkezésekor 2015-ben

Kubában, ahol Ferenc kétszer is járt, halála mély megrázkódtatást okozott. Miguel Díaz-Canel elnök felidézte a kubai néphez fűződő „meleg közelségét”. Bruno Rodríguez külügyminiszter a globális megértés és a társadalmi igazságosság iránti elkötelezettségét hangsúlyozta, Raúl Castro volt elnök pedig méltatta Ferenc „fáradhatatlan küzdelmét a béke és a népek közötti testvériség védelmében”. Ferenc pápa volt a harmadik pápa II. János Pál és XVI. Benedek után, aki 2015 szeptemberében ellátogatott a szocialista országba. Az amerikai politikusokkal és a kubai kontrákkal ellenséges vendég meglátogatta otthonában Fidel Castro forradalmi vezetőt is. „Nagyon szeretem a kubai népet, és nagyon közel érzem magam hozzájuk” – magyarázta később a pápa, akit hídépítőként tartanak számon Washington és Havanna között. Vezetése alatt a Vatikán kulcsszerepet játszott abban, hogy 2015 júliusában újra felvették a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államok és Kuba között.

Latin-Amerika a világ legkatolikusabb régiójának számít. A 2019-es évben összesen 637 millió katolikus élt ott, a világ akkori mintegy 1,3 milliárdjából. Az olyan közép-amerikai országokban, mint Guatemala, Honduras és Brazília, a katolikusok aránya az elmúlt években csökkent az evangélikus vallási közösségek javára, amelyek gyakran szigorúan értelmezik a vallást és nagyon konzervatívan látják a társadalmat. Különösen a közép-amerikai országokban azonban a felszabadítás teológiája a katolikus egyházra is erős hatást gyakorolt.