Hosszas tanácskozás után a chilei parlament most megszavazta a nyugdíjrendszer reformjáról szóló törvényjavaslatot. Gabriel Boric elnök és kormánya már régóta dolgozott a törvénytervezeten, és a parlamenti többség hiánya miatt kompromisszumokat kötöttek annak érdekében, hogy a törvénytervezet megszülessen.
A jobboldali ellenzéki pártok egyhangúlag elutasították a törvényjavaslatot, és sikeresen töröltek belőle néhány cikkelyt.
Amikor 1980-ban bevezették a magánnyugdíjrendszert, a változás önkéntes volt. Azonban minden olyan munkavállalót, aki ezt követően először írt alá munkaszerződést, törvény által rákényszerítettek az új rendszerre. A nyugdíjalapok kezelésére létrehozott magáncégek (AFP, Administradora de Fondos de Pensiones) óriási mennyiségű reklámmal igyekeztek vonzóvá tenni a váltást a biztosítottak számára. Az újságcikkek azt ígérték, hogy a nyugdíjasok 2020-ban utolsó jövedelmük 100 százalékát kapják meg nyugdíjként.
Miután munkavállalók milliói fizettek be évtizedeken keresztül az AFP-be, a kiábrándulás eluralkodott. Az átlagos önfinanszírozott nyugdíj ma mindössze 258.000 peso (280 euró). Az elmúlt tíz évben többször is tömeges országos tiltakozások voltak a magánnyugdíjrendszer ellen.
A leghátrányosabb helyzetű nyugdíjasok helyzetének enyhítésére eddig visszatérő prémiumfizetéseket és egy kis állami nyugdíjat fizettek. A nyugdíjrendszer mélyreható reformja elkerülhetetlenné vált, és felkerült a Borics-kormány prioritáslistájára.
A törvényjavaslat egy állami intézményt irányzott elő a nyugdíjjárulékok kezelésére és befizetésére. A befizetett járulékokat továbbra is a magán-AFP-k fektethetnék be nyereségesen a pénzpiacon. A vállalkozók jövedelmük további hat százalékát fizetnék be egy szolidaritási alapba, amely mindenképpen minden nyugdíjat növelne, de aránytalanul, a szükségleteknek megfelelően a különösen alacsony nyugdíjak feltöltésére fordítanák. A kereszténydemokraták és néhány mérsékelt konzervatív képviselő a hat százalékos képlet felosztásától – három százalék az egyéni alapba és három százalék a szolidaritási alapba – tették függővé jóváhagyásukat. Az államilag garantált alapnyugdíjat, amelyet bizonyos feltételek mellett az önfinanszírozott nyugdíj mellett folyósítanak, 250.000 pesóra (mintegy 250 euró) emelik.
A törvényjavaslat központi elemét, a nyugdíjrendszer alapvető átalakítását a konzervatív ellenzék szavazataival elutasította, amely továbbra is a meglévő, neoliberális magánnyugdíjrendszert védi.
A kormány sikerként könyveli el, hogy egyáltalán sikerült beterjeszteni egy nyugdíjreform-törvénytervezetet. A parlamenti elutasítás a jelenlegi alkotmány miatt egy évig lehetetlenné tette volna az új törvényjavaslatot.
A parlament által tett módosításokat most az illetékes bizottságoknak kell beépíteniük a szövegbe, amelyet márciusban nyújtanak be a szenátusnak. Ebben a fázisban az elnöknek jogában áll minden elutasított cikket újra beterjeszteni. Boric egyelőre nem nyilatkozott erről a lehetőségről.
A szenátus ezután vagy jóváhagyja a törvényjavaslatot, vagy módosításokat követel, ami egy új átdolgozást eredményezne a képviselőkből és szenátorokból álló vegyes bizottságban.
Írta: Michael Roth
Forrás: Amerika21
