Két évvel a Repsol spanyol olaj- és gázkitermelő vállalat által okozott olajszennyezés után több mint 34 ezer érintett perui perelte be a vállalatot a hágai Nemzetközi Bíróságon. A felperesek többsége halászok, árusok, kiskereskedők és más lakosok hat érintett tengerparti körzetből, akiknek jövedelemforrásait és életkörülményeit súlyosan érintette a közel 12.000 hordó nyersolaj kiömlése.
A 2022. január 15-én bekövetkezett súlyos olajszennyezés, amelyet Peru legsúlyosabb környezeti katasztrófájának tartanak, és amely a Repsol által üzemeltetett „La Pampilla” olajfinomítóban történt, több mint 1.800 állatfaj pusztulását eredményezte, köztük olyanokét, amelyeket akut kihalási veszély fenyeget. Az Egészségügyi Minisztérium szerint továbbá a 30 érintett fürdő- és szabadidős strand közül legalább 25 még mindig szennyezett.
A halászatot, amelyből a lakosság élt, a mai napig szintén erősen korlátozzák a területen. A CooperAcción nem kormányzati szervezet új tanulmánya szerint ez eddig minden egyes érintett halászcsalád számára 149.714 szolát (mintegy 40.000 amerikai dollárt) jelentett gazdasági veszteséget.
A pert az érintettek közösségi kezdeményezése indította el, miután már korábban sikertelenül követeltek kártérítést a Repsol-tól az elszenvedett károkért. „Úgy véljük, hogy a kár nagymértékű, ezért teljes kártérítést követelünk” – magyarázta Luis Díaz Barroso, az Aucallama körzetben működő kisüzemi halászok egyesületének elnöke.
A panaszt a Stichting Environment and Fundamental Rights (SEFR) környezetvédelmi szervezet nyújtotta be, amely a katasztrófa károsultjainak érdekeiért küzd.
A panasz elfogadhatóságáról jövő júniusban tartanak meghallgatást, amelyen a bíróság dönt arról, hogy foglalkozik-e az üggyel. A SEFR képviselői remélik, hogy a Repsol megegyezik az érintettekkel, hogy elkerülhető legyen egy hosszadalmas és költséges jogi vita, amely akár három évig is eltarthat.
A vállalat azzal érvel, hogy a per megalapozatlan, mivel állítása szerint az érintettek 98 százalékát kártalanította. A halászok a szóban forgó megállapodásokat visszaélésszerűnek minősítik, mivel a családok számára nagy nehézségek közepette, a megélhetésüket elvesztett helyzetben került sor rájuk. A CooperAcción által készített gazdasági értékelő tanulmány szerint a mintegy 50.000 szolát (kb. 13.300 USA-dollárt) kitevő egyszeri kártérítés csak mintegy 25 százalékát teszi ki annak, amit az érintett családoknak meg kellett volna kapniuk.
A vádlottak képviseletét ellátó Pogust Goodhead brit ügyvédi iroda nyilvános nyilatkozatában legalább egymilliárd font kártérítést követel.
A CooperAcción, a Közpolitikai és Emberi Jogi Központ (Peru Equidad) és az EarthRights International (ERI) által az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége (FIDH) támogatásával készített jelentés rámutat, hogy „megelőző intézkedésekre van szükség a hasonló katasztrófák jövőbeni elkerülése érdekében”. A „spanyol államnak az emberi jogok terén is eleget kell tennie a területen kívüli felelősségének, és a határain kívül működő spanyol vállalatokra vonatkozó vállalati átvilágítási iránymutatásokat kell alkalmaznia”.
Ennek megfelelően „sürgősen szükség van a gazdasági tevékenység emberi jogi szempontú szabályozására, egy olyan jogi kereten keresztül, amely védi az emberi jogokat és a környezetet”.
Írta: Antonia Rodriguez Sanchez
Forrás: Amerika21
