Az ENSZ aggódik a szervezett bűnözés jelenlétének mértéke miatt, mivel már több jelöltet meggyilkoltak. A kormánypárt és a polgármesterjelöltek a legsúlyosabban veszélyeztetettebbek.
Június 2-án Mexikó történelmének legnagyobb választását tartja, amelyen több mint 20 ezer közhivatalt töltenek be. De ahogy az már most látszik, a választások egyben a történelem legvéresebbjei is lehetnek. A szervezett bűnözés már több tucatnyi politikus életét követelte.
Guadalupe Taddei, a Nemzeti Választási Intézet (INE) elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón bejelentette, hogy 74 közhivatalra pályázó jelölt már most a biztonsági erők védelme alatt áll. Ezek között van a három elnökjelölt, Claudia Sheinbaum, Jorge Álvarez és Xóchitl Gálvez, valamint négy kormányzójelölt. További kilenc jelölt jelentkezését jelenleg vizsgálják – mondta Taddei.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) aggodalmát fejezte ki az erőszak mértéke miatt. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa felszólította a mexikói kormányt, hogy védje meg a választási folyamatot az erőszaktól. Mexikóban, valamint Ecuadorban, Haitin és Hondurasban a szervezett bűnözés dominanciája és az általa elkövetett erőszak súlyos hatással van emberek millióinak életére és jogaira.
Türk bírálta, hogy az érintett államok bűnügyi és militarizált válaszlépései súlyos emberi jogi jogsértésekhez vezettek, ami tovább szítja az erőszakot. „Fel kell lépni a korrupció, a büntetlenség, a rossz kormányzás és az erőszak mélyen gyökerező strukturális okai ellen” – követeli Türk. A nemzetközi együttműködést is javítani kell annak érdekében, hogy „meg lehessen küzdeni az illegális fegyverkereskedelemmel, és biztosítani lehessen a nemzetközi bűncselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóságot”. Türk szerint mindebben biztosítani kell a civil társadalom és az érintett közösségek teljes körű részvételét.
Andrés Manuel López Obrador (Amlo) mexikói baloldali elnök élesen visszautasította az ENSZ bírálatát. Egy sajtótájékoztatón bírálta: „A főbiztos, minden tiszteletem mellett, nagyon tendenciózus, ellenünk van, és azokkal szövetkezik, akik azt akarják mutatni, hogy Mexikó egy nagyon erőszakos ország”.
A mexikói ellenzék eközben a kormányzó Morena pártot teszi felelőssé az erőszakért. Alejandro Moreno Cárdenas, a Mexikót évtizedekig tekintélyelvűen kormányzó PRI (Intézményes Forradalmi Párt) vezetője bírálta: „Sajnálatos, hogy ilyesmi történik, mert a Morena-kormány nincs abban a helyzetben, hogy eredményeket hozzon”. Ilyen körülmények között aligha lehetséges tisztességes választási kampány. „Gyakorlatilag az ország településeinek 60 százalékába nem lehet elutazni” – mondta Moreno Cárdenas.
A választási folyamatok minden kormányzati szinten egybeesnek június 2-án. Az elnökség mellett a teljes szövetségi parlament, kilenc állami kormányzati hivatal, köztük Mexikóváros szövetségi kerülete és a három népesebb állam, Jalisco, Puebla és Veracruz, valamint számos helyi szintű tisztség betöltésére kerül sor.
Mivel nincsenek hivatalos adatok, a politikai erőszak mértékéről csak a nem kormányzati szervezetek és politikai tanácsadó cégek által közzétett adatok szolgálnak adatokkal. A Data Cívica legalább 10 meggyilkolt jelöltet számolt össze 2024 első negyedévében. 36 köztisztviselőt és politikusok családtagjait gyilkolták meg állítólag csak februárban. A Data Int. tanácsadó cég magasabb számokkal áll elő: állítólag 20 jelöltet és további 76, „a választási folyamathoz potenciálisan kapcsolódó” személyt gyilkoltak meg március közepéig. Az Integralia tanácsadó cég naponta 1,3 gyilkossági kísérletet számol.
A Data Cívica jelentése szerint a baloldali kormánypárt, a Morena, amely Amlóval együtt az ország elnökét és 21 mexikói állam kormányzóját adja, 31,8 százalékkal a leginkább érintett az erőszakban. „A kormánypárt jelöltjei nagyobb érdeklődésre tartanak számot a bűnözői csoportok számára, mivel a hatalomhoz való közelségük kedvezhet vagy árthat az érdekeiknek” – teszi hozzá a jelentés. A Data Cívica szerint a támadások 54,5 százaléka helyi politikusok, különösen polgármesterjelöltek ellen irányul. A polgármesterek ellenőrzik a helyi rendőrséget és a közmunkaprojekteket, közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a helyi gazdasághoz, és büntetlenséget biztosíthatnak. Ez a szervezett bűnözés szempontjából kiemelkedő jelentőségű.
A Data Cívica arra is rámutat, hogy a bűnbandák választási időszakokban kampányokat finanszíroznak, jelölteket állítanak, befolyásolják a szavazatokat, befolyást gyakorolnak a szavazóhelyiségekben, és elrabolják vagy megfenyegetik a jelölteket vagy tisztviselőket, hogy együttműködésre kényszerítsék őket. A nyugati és délnyugati Guerrero, Michoacán és Chiapas államok vezetik a legtöbb áldozatot követelő államok listáját.
Írta: René Thannhäuser
Forrás: Amerika21