Ez a lépés a különböző nemzetközi intézményekből való kilépés sorozatának része. El Salvador is bejelentette, hogy 2025-ben kilép a Parlacenből.
A nicaraguai kormány bejelentette kilépését a Közép-Amerikai Parlamentből (Parlacen). Rosario Murillo társelnök nyilvánosságra hozta a döntést, és előadta a nicaraguai parlamenti képviselőcsoport hivatalos állásfoglalását a Parlacenben.
A tagság felmondásának indokaként a nicaraguai kormány azt hozta fel, hogy a szervezet nem tartja tiszteletben a régió népeinek javát szolgáló céljait. Murillo kijelentette: „Minden udvariassággal értesítettük a Közép-Amerikai Parlament elnökségét arról, hogy azonnali hatállyal felmondjuk tagsági megállapodásainkat ezzel a szervezettel. Sajnos úgy véljük, hogy a szervezetnek nem sikerült teljesítenie a régió egész területén élő családok javát szolgáló céljait és feladatait.”
A 38 nicaraguai parlamenti képviselő és a Parlacen helyettesei által aláírt nyilatkozat kifejezetten támogatja a kormány döntését. A csoportot Doris Tijerino, a Sandinista Felszabadítási Front (FSLN) veteránja vezeti.
A Közép-Amerikai Parlament elnöke, a guatemalai képviselő Karla Gutiérrez kijelentette, hogy vizsgálja a lépés jogi és operatív következményeit. A Parlacenben minden országnak 20 demokratikusan választott képviselője van, akikhez még hozzáadódnak a volt elnökök és alelnökök is, akik szintén képviselőkké válnak. Hogy a kilépés jogilag hatályos-e, egyelőre nyitott kérdés, mivel az 1987. október 2-án Guatemalában aláírt alapító szerződés nem tartalmaz kifejezett kilépési záradékot. El Salvador is már 2025-ben bejelentette kilépését a Parlacenből. Hétfőn a média arról számolt be, hogy El Salvador esetében a képviselők 2026-tól 2031-ig tartó törvényhozási időszakra szóló meghatalmazásai érvényüket vesztik. A testülethez Nicaragua és El Salvador mellett Guatemala, Honduras, Panama és a Dominikai Köztársaság is tartozik. A parlament székhelye Guatemala-város.
Nicaragua kilépése nem elszigetelt esemény, hanem annak a folyamatnak a része, amelynek keretében Nicaragua 2025-ben több nemzetközi szervezetből is kilép, például az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából és a Közép-Amerikai Bíróságból. A mostani lépés ennek ellenére meglepetést okozott, mivel Managua még mindig jelentős befolyással rendelkezett a Parlacenben, és többek között Oroszország és Kína megfigyelői státuszba való felvételét is előmozdította.
Közvetlenül Nicaragua Parlacenből való kilépése előtt az Amerikai Államok Szervezete (OAS) elfogadott egy határozatot, amely felszólította Nicaraguát a fogva tartottak szabadon bocsátására és az ellenzék részvételével történő választások megtartására.
Ezenkívül az állásfoglalás előírta egy olyan csoport felállítását, amelynek feladata a nicaraguai kormánnyal a „demokrácia leépüléséről” folytatott tárgyalás. Nicaragua azonban már 2023-ban kilépett az OAS-ból.
Az OAS-t már néhány éve vitatottnak tartják az Egyesült Államok szervezeten belüli dominanciája és más államok belügyeibe való beavatkozása miatt.
Ez különösen nyilvánvalóvá vált az Evo Morales ellen 2019-ben elkövetett puccs során, amikor Almagro, az OAS főtitkára szabálytalanságokat állapított meg, amelyek későbbi elemzések szerint nem voltak bizonyíthatók. Marcelo Ebrard, Mexikó volt külügyminisztere 2021-ben azzal vádolta az OAS-t, hogy gyakorlatilag puccsot szított Bolíviában.
Írta: Robert Kohl Parra
Forrás: Amerika21
