Soha nem felejtjük el: Havanna a kubai utasszállító repülőgépre elkövetett terrortámadás áldozatainak 50. évfordulóján emlékezik. A tettesek halálukig zavartalanul éltek Miamiban.
Kuba kedden megemlékezett azokról az áldozatokról, akik 50 évvel ezelőtt a Cubana de Aviación légitársaság egyik utasszállító repülőgépének robbanásában vesztették életüket. Két kubai származású volt CIA-ügynök helyezett el két bombát a repülőgépen. A terrortámadásban 73 utas és legénységi tag halt meg, akik Kubából, Guyanából és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból származtak. A tetteseket azonosították, a háttéremberek és a megbízók azonban halálukig szabadlábon éltek az Egyesült Államokban. Míg a kubaiak 50 éve emlékeznek az áldozatokra és igazságot követelnek, éppen Washington – amelynek titkosszolgálatai tudtak a merényleti tervekről – a szocialista szigetországot fenyegetésnek és a terrorizmus támogatójának nevezi.
1976. október 6-án a CU455-ös járat repülőgépét röviddel a bridgetowni (Barbados) felszállás után két felrobbanó robbanószerkezet darabokra tépte. A 73 utas holttestrészei szétszóródva elsüllyedtek a Karib-tengerben, köztük a kubai vívóválogatott 24 fiatal tagjáé is, akik korábban Caracasban megrendezett bajnokságon minden címet megnyertek. Csak nyolc kubai holttestét sikerült kiemelni. Ők lettek a CIA által tűrt terrorcselekmény összes áldozatának szimbólumai. Akkor, október 15-én százezrek vettek részt csendben, a fájdalom és a harag könnyeivel a szemükben a havannai Plaza de la Revoluciónon tartott gyászünnepségen.
Barbados az állami terrorizmus politikájának szimbólumává vált, amely több mint 60 éve szinte minden fegyverét Kubára vetette be: invázió, szabotázs, banditizmus, merényletek, piszkos háború, terrorizmus. A nyomozás kiderítette, hogy a merényletek főszervezői Luis Posada Carriles és Orlando Bosch Ávila voltak, két kubai ellenforradalmár, akik CIA-ügynökként tevékenykedtek egész Latin-Amerikában, és akiket több tervezett, illetve végrehajtott merénylet és támadás miatt maguk az amerikai Igazságügyi Minisztérium és az FBI is terroristának minősített. A nyilvánosságra hozott CIA-dokumentumokból kiderül, hogy az amerikai titkosszolgálat már négy hónappal a repülőgép felrobbantása előtt tudott a merényleti tervekről. Így egy 1976. június 22-i CIA-jelentés figyelmeztetett Bosch szándékára, hogy robbanószert csempésszen a Cubana de Aviación egyik repülőgépének fedélzetére. Az információkat továbbították az amerikai külügyminisztériumnak, a Pentagonnak és az FBI-nak, a kubai hatóságokat azonban nem figyelmeztették a kontrák terrorterveire. A rengeteg bizonyíték és Kuba kiadatási követelései ellenére Washington védelmet nyújtott a tetteseknek, akik élete végéig Miamiban éltek.
A büntetlenség „második sebet ejtett” a veszteségen – kommentálta kedden a kubai kormány központi lapja, a Granma. 2022-ben a Karib-tengeri Közösség (Caricom) és Kuba éppen ezért is október 6-át az állami terrorizmus áldozatainak napjává nyilvánította. A szigeten ezen a napon emlékeznek a több mint hat évtized alatt az Egyesült Államok által szervezett és finanszírozott terrorista támadások során meghalt több mint 3.478 honfitársra és a 2.099 sérültre is.
A Kubai Újságírók Szövetsége emlékeztetett arra, hogy az eseményt, amelyet továbbra is az amerikai kontinensen a polgári légi közlekedés ellen elkövetett legsúlyosabb terrortámadások egyikének tekintenek, egyben még lezárulatlan bírósági ügynek is kell tekinteni. „Nem felejtjük el, hogy az igazságszolgáltatás még hátravan. Nem fogjuk hagyni, hogy a történelmet kitöröljék, és a fájdalmat csendbe fojtsák. Nem fogjuk hagyni, hogy a büntetlenség a feledés álcájába bújjon” – mondta Elisbel Durán Borroto, az UJC Kommunista Ifjúsági Szövetség képviselője kedden az áldozatok emlékünnepségén, amelyen Miguel Díaz-Canel elnök, Manuel Marrero miniszterelnök és Esteban Lazo parlamenti elnök is részt vett.
„Minden név, minden arc, minden történet azoknak az embereknek, akik a repülőgépen utaztak, az áldozatkészség és az ellenállás szimbólumaként bevésődött a nemzeti tudatba” – nyilatkozta Yadelis Valencia, az egyik meggyilkolt legénységi tag unokája. Yusi Mercedes Rodríguez, a Kubai Kommunista Párt (PCC) tagja, elítélte, hogy országa 50 évvel később új formájú terrorizmusnak van kitéve, amelyhez ugyanúgy tartozik a gazdasági háború, mint Kuba felvétele az Egyesült Államok által összeállított, állítólagos terrorizmust támogató államok listájára. A Granma ezt olyan fordulatnak nevezte, amelynek során az áldozatot vádolják azzal, hogy ő a tettes.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
