Argentínában a költségvetési megszorítások miatt összeomlanak az állami építési szerződések. Az építőipari kamara vezetője: a válság „sokkal súlyosabb”, mint 2001-ben volt.
Miközben Javier Milei, az argentin ultrajobboldali elnök továbbra is láncfűrésszel hadonászik, az Argentin Építőipari Kamara (Cámara Argentina de la Construcción, Camarco) megkongatja a vészharangot. Az építőipari tevékenység áprilisban 37,2 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Csak az idei év első négy hónapjában 32 százalékos volt a visszaesés – jelentette Gustavo Weiss, a kamara elnöke, az Eleprint SA építőipari vállalat vezetője. A vállalkozó azzal vádolta Milei kormányát, hogy megbénítja a közmunkákat, és figyelmeztetett, hogy a jelenlegi válság „sokkal rosszabb”, mint az ezredfordulón Argentína nagy gazdasági válsága idején. Akkor az emberek „az első emeletről estek le”, „most viszont a tizedikről esünk le”.
Weiss szerint az ágazatban már 100.000 munkahely szűnt meg, és mivel a helyzet tovább romlik, további elbocsátásokra lehet számítani. Milei „totális láncfűrésszel” vágta le az építőipari közbeszerzéseket – bírálta Weiss. A kormány prioritása a költségvetés kiigazítása – mondta. „Azt mondják, hogy (…) nincs pénz a közbeszerzésekre” – idézte őt a Página 12 című napilap, hozzátéve, hogy Milei alatt befagyasztják azokat a munkákat, amelyeket az előző kormány alatt kezdtek el. „Nemcsak az a probléma, hogy a projekteket nem folytatják, hanem az is, hogy rengeteg pénzzel tartoznak nekünk az elvégzett és ki nem fizetett munkákért”. Ennek következtében már 100.000 munkahely semmisült meg, miközben „hatmilliárd dollár értékű munka, amelyet már kifizettek (az előző kormány), nem fejeződik be, és haszontalan”.
Patagóniában „két nagyon fontos gát építése” leállt. A befejezetlen útépítési munkálatok mellett vannak kórházak, „amelyek 95 százalékban készen vannak, de nem fejeződnek be” – mondta a Camarco elnöke. A kormány a tárgyalások során azt ígérte, hogy a 80 százalékban befejezett munkálatokat gyorsan befejezik, „de ez a gyakorlatban nem történt meg”. Az utolsó, hasonlóan drámai tapasztalat, amelyre emlékszik, a 2001-es gazdasági válság volt.
Az építőipari dolgozók szakszervezete (Unión Obrera de la Construcción de la República Argentina, UOCRA) szintén figyelmeztetett az építkezések befagyasztásának a közbeszerzésekre gyakorolt következményeire. „Elfogadhatatlan, hogy a kormány nem vállalja a felelősséget saját intézkedéseinek gazdasági és szociális következményeiért, hogy nem szólít fel a szociális párbeszédre, és hogy veszélyezteti a közmunkákba történő beruházások jogbiztonságát” – bírálta még februárban Gerardo Martínez főtitkár. A média hetek óta beszámol a fenyegető problémákról, amelyek nem csak az építőipart érintik. „Az argentin ipar és építőipar legfrissebb adatai a 2001-2002-es válság óta a legélesebb visszaesést mutatják. 16 feldolgozóipari ágazatból 15-ben visszaesés volt tapasztalható az előző évhez képest” – kommentálta a Conclusión című online újság áprilisban.
„A közmunkák finanszírozásának csökkentése nagyon káros hatással volt nemcsak az építőipari vállalatokra, hanem az egész köztes termékeket szállító iparágra és a gazdaság egészére” – állapította meg Gustavo Weiss az Ámbito című üzleti lapban május elején megjelent interjúban. Sok vállalat már most is „kétségbeejtő helyzetben” van. Az INDEC nemzeti statisztikai hivatal legfrissebb adatai is ezt támasztják alá. Ezek szerint az építőanyagok forgalma 2024 márciusában jelentősen visszaesett a tavalyi év azonos hónapjához képest. Ez az aszfalt esetében 69,2 százaléktól a kerekvas és acél esetében 54,3 százalékig, a transzportbeton esetében pedig 46,1 százalékig terjedt. A 2001-es gazdasági válságot hasonló jelek előzték meg a radikális privatizációs program és az IMF-nek való rekord mértékű eladósodás következtében, ami végül az országot az államcsőd szélére sodorta.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
