A venezuelai választások körüli viták a következő fordulóba lépnek. Miután az Országos Választási Tanács (CNE) a hét elején átadta a július 28-i elnökválasztás számlálólistáit a legfelsőbb bíróságnak, a bíróság szerdától péntekig kívánja meghallgatni a jelölteket és a pártok képviselőit. Miközben az illetékes szervek ezzel a vizsgálattal is igyekeznek tisztázni és deeszkalálni a helyzetet, a jobboldali ellenzék képviselői újra fellángoltatták a konfliktust, felszólítva a katonaságot és a rendőrséget, hogy ne engedelmeskedjenek a parancsoknak.
Az ügyészség ezért hétfőn büntetőeljárást indított María Corina Machado és Edmundo González ellenzéki politikusok ellen.
Tarek William Saab főügyész bejelentését egy nyílt levél követte, amelyet González és Machado – láthatóan nem hatódva meg az önmérsékletre való nemzetközi felhívásoktól – az X hálózaton tett közzé. A felhívásban mindketten felszólították a biztonsági erőket, hogy „álljanak a nép mellé” és „tartsák tiszteletben a választás eredményét”, amelyet állítólag ők nyertek meg. González hétfőn már korábban kijelentette, hogy „megválasztották Venezuela elnökévé”, miután ismét vitatta a CNE által közzétett eredményeket. „Mi a szavazatok 67 százalékát kaptuk, míg Nicolás Maduro 30 százalékot. Ez a nép akaratának kifejeződése” – mondta. Machado „szörnyű következményekre” is figyelmeztetett, ha Maduro hivatalban marad. „Amivel szembenézünk, az egy destabilizációs folyamat, amelynek óriási és szörnyű következményei lesznek, nemcsak az emberi életek tekintetében, hanem az országon belüli pusztítás és a tömeges migráció folyamata szempontjából is, amely az egész régiót érinti és destabilizálja” – idézte a Resumen Latinoamericano online portál a Globo brazil televíziós csatornának adott interjút.
Saab főügyész szerint González és Machado kijelentései különböző bűncselekményeket valósíthatnak meg, többek között „a hatalom jogtalan bitorlását” és „a rendőrség és a hadsereg alkalmazottainak nyilvános felbujtását a törvények megszegésére”. Az ilyen bűncselekmények nemzetközi szinten is büntetendőek. Például a német büntető törvénykönyv 89. szakasza például a német fegyveres erők és közbiztonsági szervek tagjainak ilyen felbujtásáért akár öt évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat.
A jobboldaliak valószínűleg nem tettek jót maguknak a felhívásukkal. Miután Antony Blinken amerikai külügyminiszter múlt csütörtökön bejelentette, hogy „elsöprő bizonyíték” van González győzelmére, és Washington ezért elismeri őt a választás győzteseként, az USA azóta ismét visszatáncolt. Blinken szóvivője, Matthew Miller kérdésünkre kifejtette, hogy Washington az ellenzéki jelöltet ismerte el a választás győzteseként, de „még nem” elnökként. „Még nem állunk készen (arra, hogy elnökként ismerjük el őt). Szoros kapcsolatban állunk a térségbeli partnereinkkel, különösen Brazíliával, Mexikóval és Kolumbiával, hogy megtaláljuk a megoldást” – idézte Miller nyilatkozatát az Efe spanyol ügynökség. Luiz Inácio Lula da Silva, Andrés Manuel López Obrador és Gustavo Petro elnökök felszólították a CNE-t, hogy tegye közzé az összes eredményt, hogy azokat ellenőrizni lehessen, ugyanakkor elítéltek minden külföldi beavatkozást.
A választási jegyzőkönyvek vizsgálata most szerdán kezdődik a legfelsőbb bíróságon. A CNE összes dokumentumának átadását követően Caryslia Rodríguez bírósági elnök 15 napon belül, a jelöltek és a pártok képviselőinek meghallgatása után szakértői véleményt ígért az ellenőrzési eredményekről. Az ellenzéki képviselőkkel, köztük Edmundo Gonzálezzel kezdve a következő három napon belül beidézik a választás valamennyi érintettjét, köztük Nicolás Madurot is. Rodríguez rámutatott, hogy a kamara előtti megjelenés elmulasztása „megfelelő következményekkel” járhat.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt