A múltban többször is előfordultak erőszakos összecsapások a választások után. A CNE kizárja az Európai Uniót a választási megfigyelésből.
Nicolás Maduro elnök széles körű párbeszédet ígért a venezuelai társadalom minden rétegével a július 28-i elnökválasztás után.
„Venezuela sokkal nagyobb, mint az átláthatatlan jobboldal, vannak csodálatos szektorai, amelyek a küzdelem éveinek hevében alakultak ki” – mondta Maduro heti műsorában. „Van egy új Venezuela, új identitással, határozottabb, kitartóbb, konstruktívabb, innovatívabb … és arra fogom kérni őket, hogy vegyenek részt a valaha létezett legnagyobb párbeszédben, a béke, a stabilitás és a gazdasági növekedés nevében„.
Az államfő többször is párbeszédre szólított fel a politikai feszültségek megoldására, és a közelgő szavazás után a politikai szereplők és a civil szervezetek képviselőinek ágazatközi elkötelezettségét szorgalmazta.
A múltban az országban a választási folyamatokat a szavazást követő instabilitás jellemezte. Az ellenzéki keményvonalasok gyakran „csalásnak” bélyegezték az eredményt, és támogatóik erőszakos tüntetéseket indítottak az eredmény megdöntése érdekében.
Eközben María Corina Machado ellenzéki vezető még mindig országszerte kampányol. A szavazólapon szereplő utódjelöltje, a 74 éves Edmundo González az Egyesített Platformtól nagyrészt kerüli a választási kampányt, és csak a média megjelenésekre szorítkozik.
Machado az a politikus, akit egy legfelsőbb bírósági döntés eltiltott a politikai hivataltól, mégisde facto jelöltként lép fel, politikai gyűléseket tart, és arra buzdítja támogatóit, hogy Gonzálezre szavazzanak. Machado, aki a venezuelai elithez tartozik, mindig is a radikális jobboldali diskurzus híve volt, és támogatta a puccskísérleteket és az ország elleni gazdasági szankciókat.
Kedden Madelein García, a Telesur újságírója közzétette azt a levelet, amelyet Machado 2018-ban írt az akkori argentin elnöknek, Mauricio Macrinak és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek. A levélben támogatást kér Maduro megbuktatásához, hivatkozva a „védelmi felelősségre” – az intervenciós politikusok és akadémikusok által propagált fogalomra, amelynek célja, hogy jogilag biztosítsa egy szuverén állam elleni inváziót. Kérése heves kritikát váltott ki a közösségi médiában.
A kormányzó Egyesült Szocialista Párt (PSUV) a maga részéről tömeggyűléseket szervez, legutóbb a Lara államban lévő Iribarren településen és Caracas 23 de Enero negyedében.
A harmadik hivatali ciklusára törekvő Maduro a kelet-venezuelai Ciudad Bolívarban tett látogatása során pozitív gazdasági mutatókat jelentett be. Az országban tizenegy negyedév óta töretlen gazdasági növekedés tapasztalható. „A bűnös blokád közepette csodálatos módon növekedünk, diverzifikált termeléssel” – hangsúlyozta.
Az amerikai szankciók újbóli bevezetése ellenére (a miamerikank.hu beszámolt erről) Venezuela pozitív gazdasági növekedést könyvelhetett el. Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy az infláció ellenőrzés alatt van.
Az Ideadatos közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint a szavazatok 52,1 százaléka Madurot támogatta, míg González 21,6 százalékot kapott. A közvélemény-kutatások mindig is megbízhatatlanok voltak a karibi államban, egyes cégek széles körű támogatottságot állapítottak meg Gonzáleznek Maduróval szemben.
A július 28-i elnökválasztáson tíz jelölt indul. Olyan kívülállók, mint Antonio Ecarri és Benjamin Rausseo próbálják megnyerni a bizonytalan szavazókat.
Kedden a Nemzeti Választási Tanács (CNE) visszavonta az Európai Uniónak szóló meghívását, hogy megfigyelő küldöttséget küldjön az elnökválasztásra. A CNE arra hivatkozott, hogy az EU jelenleg is szankciós politikát folytat a dél-amerikai országgal szemben. A választási hatóság ugyanakkor megismételte meghívását több multilaterális szervezetnek, köztük a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (Celac), az Afrikai Uniónak, a Karibi Közösségnek (Caricom) és a Carter Központnak.
Írta: José Luis Granados Ceja
Forrás: Venezuelanalysis
