Mostantól jár az alapnyugdíj 2,5 millió szegény idős embernek, valamint nyugdíj az informális munkavállalóknak (ezen a fekete és a szürke gazdaságot szokták érteni) és a gondozási munkát végző nőknek. Csökkeni fog a magánnyugdíjpénztárak szerepe.
A kolumbiai kongresszus 15 hónapos rögös út után elfogadta Gustavo Petro kormányának nyugdíjreformját. A kommunista párti Gloria Inés Ramírez munkaügyi miniszter és a kormányfrakció 86 szavazattal 32 ellenében keresztülvitte a nyugdíjrendszer 30 éve tartó privatizációját visszafordító reformot a végső vitában a képviselőházban, ahol a kormánynak nincs többsége.
Ez „hosszú idő óta a legjelentősebb szociális vívmány a kolumbiai dolgozó lakosság számára” és „a változás kormánya által elfogadott első jelentős reform” – mondta Petro elnök európai útja során. A reformmal Kolumbia elkezd „nagy adósságot” törleszteni a „dolgozó nagymamák és nagypapák” felé. „Elkezdünk véget vetni a neoliberalizmusnak, és szociális jogállamot és békét építünk” – biztosította.
„30 éve hiába próbálkozunk a nyugdíjreformmal” – mondta a miniszter és volt szakszervezeti képviselő Ramírez. Ezzel az 1990-es évek neoliberális reformjai elleni társadalmi tiltakozásokra utalt, amelyek többek között a nyugdíjellátást építették le. Kolumbiában ma a nyugdíjkorhatárt betöltött férfiaknak mindössze 25 százaléka, a nőknek pedig 13,2 százaléka kap nyugdíjat.
A nyugdíjrendszer ezen változásai miatt az állami biztosítottak milliói váltottak át magánnyugdíjrendszerekbe. Legtöbbjük azonban nem kapott nyugdíjat, mivel az egyénileg megtakarított járulékaik kifizetése nem volt elegendő az élethosszig tartó nyugdíjhoz. Bár a magánnyugdíjrendszerben 18 millió járulékfizető van, Ramírez szerint az elmúlt 30 évben mindössze 318.000 magánbiztosított kapott nyugdíjat.
Az állami felosztó-kirovó szolidaritási rendszernek (colpensiones) viszont hatmillió járulékfizetője és 1,7 millió nyugdíjasa van. Hatékonyabb, mint a magánrendszer, de reform nélkül az államnak továbbra is 18 billió peso értékben kellett volna társfinanszíroznia a colpensiones nyugdíjakat.
Emellett a nyugdíjasok aránya a jelenlegi feltételek mellett is alacsony maradna, mivel a dolgozó lakosság fele nem tud befizetni a nyugdíjrendszerbe – magyarázta Petro. A dolgozók 56,3 százaléka az informális szektorban dolgozik. Ez azt jelenti, hogy rendszertelenül és alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és nem tudnak bejelentkezni a nyugdíjrendszerbe.
Az új reform célja most az, hogy fokozatosan növeljék a nyugdíjbiztosítást, így 2052-re az idősek 87 százaléka lesz biztosított. A nyugdíjtörvény 2025. július 1-jén lép hatályba.
A változások egyike, hogy mindenkinek, aki a havi minimálbér 2,3-szorosát nem éri el, be kell majd fizetnie a Colpensiones nevű felosztó-kirovó szolidaritási rendszerbe. Megszűnik tehát az a lehetőség, hogy a munkavállalók jövedelmüktől függetlenül önként választhassanak a magán- és az állami rendszer között, ahogyan az ma is történik.
Ez meg fogja tölteni a Colpensiones pénztárát, és felszabadítja a forrásokat az öregségi alapnyugdíjra azok számára, akik nem tudnak befizetni az állami rendszerbe.
Ez egyrészt 2,5 millió 65 év feletti férfit és 60 év feletti nőt érint, akik szegénységben vagy nincstelenségben élnek, és a reform eredményeként a minimálbér alig 20 százalékát, azaz havi 223 800 pesót (kb. 50 euró) kapnak majd.
Másodszor, ezek mind olyan 65 év feletti férfiak és 60 év feletti nők, akik nem tudták teljesíteni a nyugdíjhoz szükséges összes feltételt, de 300 és 999 hét közötti járulékot fizettek be a Colpensionesbe.
Ezek a kolumbiaiak jelenleg nem kapnak rendes öregségi nyugdíjat vagy hasonlót, és idős korukban teljesen védtelenek. A reformmal a befizetett járulékok összegén alapuló kis összegű élethosszig tartó nyugdíjat kapnak majd, amelyhez a nők esetében 30 százalékos, a férfiak esetében 20 százalékos állami támogatást is kapnak. Ez többek között az informális szektorban dolgozóknak és a gondozási munkát végző nőknek kedvez majd.
Azok számára, akik teljesítik a nyugdíj igénybevételének korábbi feltételeit, a reform következtében semmi sem változik, kivéve a Colpensionesbe való befizetési kötelezettséget, amely legfeljebb 2,3 minimálbér összegéig terjed.
A magasabb keresetűeknek is be kell fizetniük a Colpensiones-be a fizetésük 2,3 minimálbérnek megfelelő részéig. A fizetésük fennmaradó részét azonban befizethetik a magánnyugdíjpénztárba, ha úgy kívánják.
A férfiak esetében a 62, a nők esetében az 57 éves nyugdíjkorhatár megmarad. A férfiak minimális biztosítási ideje továbbra is 1300 hét marad. A nők esetében ez 1000 hétre csökken. A kormány egyik célja az volt, hogy megkönnyítse a nők nyugdíjba vonulását. A reform ezért lehetővé teszi, hogy az anyák várakozási ideje 850 hétre csökkenjen: gyermekenként 50 hét, legfeljebb három gyermekre.
Írta: Hans Weber
Forrás: Amerika21
 és a gondozási munkát végző nőknek. Csökkeni…){kind=link}