A társadalmi mozgalmak szervezetei Limában tüntettek Peru új elnöknője, Keiko Fujimori hivatalba lépése ellen. A tüntetők között voltak az állami erőszak áldozatainak hozzátartozói, őslakos szervezetek és emberi jogi csoportok. Azzal vádolják őt, hogy politikai irányvonala hasonló apjáéhoz, Alberto Fujimorihoz, aki az 1990-es években kormányozta Perut.
Július 28-i beiktatási beszédében Fujimori bejelentette, hogy vasököllel fog fellépni a szervezett bűnözés ellen. A kritikusok ebben párhuzamot látnak apja kormányzási időszakával, aki akkor hatalmas erőforrásokat vetett be a maoista gerilla szervezet, a Sendero Luminoso, a Fényes Ösvény ellen. Az egykori elnököt később emberi jogi bűncselekmények és korrupció miatt elítélték.
Július 28-án számos ember vonult végig Limán olyan szlogenekkel, mint „Keiko Fujimori nem képvisel engem”. Egy szimbolikus tiltakozó akció keretében a tüntetők kimosták a perui zászlót az Igazságügyi Palota előtt. Az akció szimbolikusan az átláthatóság iránti igényt fejezte ki, és a korrupció, a politikai elitek büntetlensége, valamint az intézményi hatalommal való visszaélés ellen irányult.
A baloldali elnökjelölt, Roberto Sánchez, a Juntos por el Perú (Együtt Peruban, JP) választási koalíció képviselője, aki szoros szavazati különbséggel veszített Fujimori ellen a második fordulóban (erről a miamerikank.hu beszámolt), csatlakozott a tüntetésekhez.
A kongresszusban is megszakítások történtek az ellenzéki képviselők miatt, akik Keiko Fujimori beszédének kezdetét az állami erőszak áldozataiért való igazságosságot követelő kiáltásokkal zavarták meg. A JP és a balközép Ahora Nación (AN) párt tagjai az áldozatok fényképeit emelték a magasba, majd röviddel ezután elhagyták a kongresszust, hogy csatlakozzanak a Plaza San Martín közelében zajló tüntetéshez.
Egy X-en közzétett bejegyzésében Ernesto Zunini, a JP képviselője kifejtette, hogy Fujimori hivatalba lépése nem jelenti Peru számára a politikai újrakezdést, hanem egy olyan politika folytatását, amely hozzájárult a demokratikus struktúrák gyengüléséhez, és megvédte a lakosság szenvedéseiért felelősöket a büntetőjogi felelősségre vonástól.
A kormányváltás mellett a parlament szerkezetében is változás történt. 34 év után újra bevezették a kétkamarás rendszert. Ezt az 1992-es, Alberto Fujimori volt elnök által végrehajtott önpuccsot követően, az 1993-as alkotmány keretében egykamarás parlament javára szüntették meg. A kétkamarás rendszer újrabevezetéséről szóló alkotmányos reformot 2024-ben fogadták el. Peru így ismét rendelkezik szenátussal és képviselőházzal.
A jobboldali-konzervatív Fuerza Popular (FP) párt, Fujimori pártja, az új összetételű parlament egyik központi ereje. A szenátus 60 helyéből 22-t, a képviselőház 130 helyéből pedig 41-et birtokol. Legfontosabb szövetségesével, az ultrakonzervatív Renovación Popular (RP) párttal együtt a szenátus mandátumainak felét ellenőrzi. Ezáltal a képviselőknek valószínűleg nehezebb lesz Fujimorit hivatalából elmozdítani.
Írta: Melisa Peimann
Forrás: Amerika21
