Egy szövetség a Kuba elleni blokádot háborús cselekménynek tekinti, ezért szavazást követel a Kongresszusban. Világszerte nő a szolidaritás Kubával.
A szövetség 45 vallási, békepolitikai, szakszervezeti, egészségügyi és politikai csoportból áll. Közvetlenül a Képviselőház demokraták frakcióvezetőjéhez, Hakeem Jeffrieshez, valamint a legmagasabb rangú demokratikus bizottsági tagokhoz, Gregory Meekshez és Jim McGovernhez fordultak. A szervezetek azonnali szavazást követeltek a szintén demokrata képviselő, Nydia Velázquez által benyújtott, Kubával kapcsolatos háborús felhatalmazásokról szóló állásfoglalásról (H.Con.Res. 106).
A demokratáknak címzett levelükben a szövetség az USA által a karibi sziget ellen bevezetett olajembargó megszüntetésére szólított fel. „Kuba egy ember által okozott gazdasági és humanitárius katasztrófa alatt szenved, amelyet jelentős mértékben az Egyesült Államok tudatos politikai döntései idéztek elő” – állt a levélben.
A szervezetek véleménye szerint a blokád máris harci cselekménynek minősül, amelyet azonban a Kongresszus nem hagyott jóvá. A harci cselekményekhez szükséges kongresszusi jóváhagyást az Egyesült Államok alkotmánya írja elő. A kormányok azonban legtöbbször ügyes jogi és politikai indokokkal figyelmen kívül hagyják vagy megkerülik ezt a követelményt.
Velázquez határozata úgynevezett „privileged resolution” (kiemelt határozat), ezért a Képviselőház elnöke, a republikánus Mike Johnson szokásos jóváhagyása nélkül is szavazásra bocsátható. A határozat arra utasítja az elnököt, hogy vonja vissza az amerikai fegyveres erőket a Kubában vagy Kuba ellen folyó harci cselekményekből, amennyiben nincs a Kongresszus jóváhagyása.
A szervezetek levele utal egy, az Egyesült Államok Kuba elleni ellenséges cselekményeinek befejezéséről szóló szavazásra is, amelyet áprilisban demokratikus szenátorok kezdeményeztek az amerikai Kongresszus második házában. A kezdeményezés ugyan egy eljárási indítvány miatt 51–47 arányú szavazással elbukott, de két republikánus szenátor támogatását is elnyerte. A levélben hangsúlyozzák, hogy az említett 47 szenátor szavazata már megerősítette, hogy a blokád a „War Powers Act” értelmében vett ellenséges cselekménynek minősül.
A szervezetek ezt a szavazást „az egyik legfontosabb lépésnek” értékelték, amelyet a Kongresszus több mint hat évtizede tett az Egyesült Államok Kuba elleni gazdasági szankciói ellen. Ezenkívül felszólították a Képviselőházat, hogy „ebben a döntő pillanatban szintén határozottan cselekedjen”.
A szövetség eközben az ENSZ-re is hivatkozott: az ENSZ Alapokmánya a blokádot fegyveres erő alkalmazásának minősíti, az ENSZ Közgyűlésének hivatalos „agresszió-definíciója” pedig a blokádot agressziós cselekménynek sorolja be.
Végül az aláíró szervezetek megállapították, hogy „az üzemanyag szándékos megvonása a polgári lakosságtól emellett megsérti a negyedik genfi egyezményben rögzített, a polgári személyek kollektív büntetésére vonatkozó tilalmat, és így háborús bűncselekménynek minősül e megállapodás értelmében, amelyet az USA – mint minden más ENSZ-tagállam – ratifikált”.
Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban folyik a „Nem akarunk háborút Kubával” kampány, amelyet olyan csoportok indítottak, amelyek Kubáért és egy másfajta politika mellett állnak ki. Az US-Netzwerk Cuba koordinálásával a részt vevő csoportok egy különleges politikai akcióra hívnak fel Kuba védelmében. Szeptember 15-től október 1-ig fokozottan szeretnének fellépni a kongresszusi kezdeményezések, levélkampányok és a képviselőkkel folytatott személyes beszélgetések érdekében. A csoportok arra is felhívnak, hogy írják alá a „Just Foreign Policy” petícióját, amely Velazquez-rezolúciójáról szóló szavazást követel.
Más országokban is civil társadalmi csoportok fejezik ki támogatásukat Kuba iránt. A kanadai Vancouverben havonta autós felvonulást szerveznek az amerikai politika elleni tiltakozásul, Mexikóvárosban szeptember 26-án művészeti árverést és kiállítást rendeznek Kubának szóló adománygyűjtés céljából, Berlinben pedig jelenleg az amerikai nagykövetség előtt tartanak tiltakozó virrasztást a blokád megszüntetésének követelése érdekében.
Írta: Edgar Göll
Forrás: Amerika21
