A New York Times leleplezi a külföldi hírszerző szolgálat kubai munkacsoportját. Ennek célja a karibi-szigeti politikai elit megosztása. A szomszédos Kubát az első számú ellenséggé nyilvánították.
Az amerikai külföldi hírszerző szolgálat, a CIA titkos Kuba-munkacsoportot hoz létre. Erről számol be a New York Times (NYT), olyan forrásokra hivatkozva, akik állítólag jól ismerik az ügyet.
E szerint ez a munkacsoport „lehetővé teszi a titkosszolgálat számára, hogy gyorsan több pénzügyi, személyzeti és technikai erőforrást összpontosítson a szigetre, azzal a céllal, hogy repedéseket keltsen a kubai politikai elit soraiban”. Ez az eszkalációs lépés egybeesik az amerikai titkosszolgálatok fokozott erőfeszítéseivel, amelyek célja, hogy jobb rálátást nyerjenek a kubai helyzetre. Nyilvánvalóan ez egy célzott kampány része, amelynek célja, hogy a kubai kormányt rendszerváltásra kényszerítse.
A munkacsoport emellett már megkezdte operatív személyzet (Case Officers) bevetését kémek toborzására és irányítására, valamint titkosszolgálati elemzők, kiberoperációs szakértők és titkos befolyásoló műveletekre szakosodott szakértők bevonását. A NYT informátorai szerint a cél elsősorban az, hogy „megosztottságot keltsenek a kubai politikai elit soraiban”. Reményeik szerint így nyomást tudnak gyakorolni a kubaiakra, „hogy az antiamerikai nézeteket képviselő keményvonalasokat olyan pragmatikusabb vezetőkkel cseréljék le, akik fogékonyabbak Trump követeléseire”.
Eközben Carlos Fernández de Cossío kubai külügyminiszter-helyettes úgy nyilatkozott, hogy e lépés mögötti szándékok nem meglepőek, mivel Kuba már régóta a CIA kémkedési, felforgatási és destabilizációs – beleértve a terrorizmust is – törekvéseinek célpontja. „Ennek ellenére az amerikai külügyminisztériumnak van olyan arcátlansága, hogy Kubát fenyegetésnek minősítse, mert az ország él a törvényes önvédelem jogával” – magyarázta de Cossío.
Valójában a CIA már 1960-ban létrehozott egy kubai munkacsoportot, amely egy kubai emigránsokból álló szövetséges haderő kiképzését és felszerelését koordinálta. A CIA által támogatott, 1961. április 17-én a kubai Disznó-öbölben végrehajtott katonai invázió a kubaiak eltökélt ellenállása miatt kudarcot vallott.
Ezzel szemben a mai CIA-munkacsoport nyilvánvalóan nem rendelkezik szervezett kubai partnerekkel. A NYT így feltételezi, hogy a titkosszolgálat egy esetlegesen hosszadalmas, titkos kampányra készül Kuba ellen, amely számára már régóta a legnehezebben beszivárogható ellenfelei közé tartozik.
A Trump-kormány nemrég felülvizsgálta a nemzeti hírszerző szolgálatok prioritásainak keretrendszeréről (NIPF) szóló saját változatát, és Kubát „1. prioritásnak” minősítette, Kínával, Iránnal és Oroszországgal együtt. Ennek alapján más amerikai hírszerző szervek, mint például a Nemzeti Biztonsági Ügynökség (NSA) és a Nemzeti Földrajzi Adat- és Hírszerző Ügynökség (NGA), megkezdték, hogy több erőforrást, például műholdakat, irányítsanak Kubára az információszerzés céljából.
A NYT erről a következőket írja: „A megszerzett információk célja, hogy segítsék az amerikai hadsereget a Kubával szembeni esetleges katonai fellépés lehetőségeinek aktualizálásában.” A munkacsoport feladata a kubai vezetés tevékenységének átvilágítása, elsősorban „az átláthatatlan pénzmozgások, valamint a szigeten belüli és kívüli üzleti tevékenységek nyomon követése” érdekében. A titkosszolgálat végül nyilvánosságra hozhatja ezeket az információkat, „hogy befolyásolja a kubai vezetést és a közvéleményt” – áll a NYT cikkében.
Úgy tűnik, az amerikai kormány keményvonalas táborából származó tanácsadók azt feltételezték, hogy a jelenlegi kubai kormányt a novemberi amerikai közbenső választásokig meg lehet dönteni – írja Adam Entous, a NYT újságírója. A Trump-kormány Kuba ellen hozott, a nemzetközi jogot sértő, szigorított intézkedései ellenére azonban a kubai rendszer ellenállónak bizonyult. A keményvonalasok zárt ajtók mögött mára már elismerik, hogy a Trump-adminisztráció végül fel fogja emelni a kubai kormány megdöntéséhez szükséges erőforrásokat és figyelmet, de ez valószínűleg csak akkor fog megtörténni, ha az Egyesült Államok Irán elleni háborúja véglegesen lezárul.
A Kubával szolidaritást vállaló mozgalom németországi képviselői felhívják a figyelmet arra, hogy az USA által végrehajtott kognitív hadviselési stratégia keretében egy ilyen hír megjelenése egy nagy amerikai napilapban a médiataktika részét is képezi. Az amerikai titkosszolgálatok körüli tevékenységek azonban bizonyos mértékű irritációt is jeleznek az első számú ellenségnek kijelölt szomszéd, Kuba iránt. Az ostromlott és fojtogatott szigetország támogatása most még sürgetőbbé vált, hogy ne legyen kitéve további „emberiség elleni bűncselekményeknek”.
Írta: Edgar Göll
Forrás: Amerika21
