Berlin bejelentette, hogy támogatja a guatemalai kormányreformokat. Az előzmények: Guatemala diplomáciai kapcsolatokat tart fenn Tajvannal, fontolgatja a Kínához való áttérést, és erről le akarják beszélni.
Az ott is erősödő Kínával szemben a latin-amerikai befolyás biztosításáért folytatott harcban tegnap, kedden Guatemalába érkezett Tobias Lindner, a szövetségi külügyminisztérium államtitkára. Az országban működő német nagykövetség szerint Lindner látogatása a demokratikus reformok támogatásáról szól. A valóságban a nyugati országok igyekeznek lebeszélni a Bernardo Arévalo elnök vezette guatemalai kormányt arról, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesítsen Kínával. Guatemala a legnépesebb és gazdaságilag legerősebb azon tizenkét állam közül, amely még mindig fenntartja diplomáciai kapcsolatait Tajvannal. Arévalo számára kézenfekvő lépés lenne Kínával való kapcsolattartás, mivel az ebben az esetben várható kínai befektetések lehetőségeket nyitnának a szegénység elleni küzdelemben. Szakértők arról is beszámolnak, hogy Tajvan mélyen benne van a guatemalai korrupcióban, amely ellen Arévalo szintén hadat üzent. Amerikai szakemberek azt tanácsolják, hogy támogassák Arévalo kormányát, és támogassák a tajvani vagy nyugati országokból érkező befektetéseket, hogy a Tajvanról Pekingre való átállás ne tűnjön vonzónak Guatemala számára.
Az egykori tizenkét
Guatemala egyike annak a világszerte mindössze tizenkét országnak – a Vatikánnal együtt -, amely még mindig hivatalos kapcsolatokat tart fenn Tajvannal. Ugyanakkor a legnépesebb és gazdaságilag legerősebb közülük. Latin-Amerikában csak Paraguay és Belize, a Karib-térségben pedig Haiti, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, valamint Saint Vincent és a Grenadine-szigetek ismeri el Tajvant külön államként. Afrikában csak Eswatini csatlakozik, a Csendes-óceánon pedig Tuvalu, Palau és a Marshall-szigetek áll még Tajvan oldalán. Bár Palau és a Marshall-szigetek különálló állam, 2043-ig átadták katonapolitikájukat egykori gyarmatosító hatalmuknak, az USA-nak. Állami szuverenitásuk tehát korlátozott. Peking arra törekszik, hogy a világ minél több országát meggyőzze Kína elismeréséről. Legutóbb Nauru csendes-óceáni államot sikerült meggyőznie erről, és 2024. január 24-én diplomáciai kapcsolatokat létesíteni vele. A csendes-óceáni Tuvalu államban a közelmúltban tartott választások után azonban kudarcot vallottak a kísérletek, hogy meggyőzzék új kormányát, hogy váltson oldalt. Latin-Amerikában és a Karib-térségben is folytatódnak a Kína vagy Tajvan elismerésével kapcsolatos viták.
Befektetések vonzása
Jó okai lennének annak, hogy Guatemala 2024 januárjában hivatalba lépő új kormánya megszakítsa a diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal, és diplomáciai kapcsolatokat létesítsen Kínával. Peking általában a kereskedelem bővülésével és új befektetésekkel jutalmazza az oldalváltást. Amikor például Honduras 2023-ban diplomáciai kapcsolatokat létesített Kínával, Peking hamarosan tárgyalásokat kezdett vele egy szabadkereskedelmi megállapodásról. Emellett kínai állami tulajdonú vállalatok ígéretet tettek arra, hogy fontos infrastrukturális projekteket építenek. 2021-ben Kína és Nicaragua közötti diplomáciai kapcsolatok felvételét a két fél közötti szabadkereskedelmi megállapodás gyors megkötése követte. Amikor El Salvador 2018-ban diplomáciai kapcsolatokat létesített Kínával, kínai vállalatok nekiláttak például egy új nemzeti könyvtár és új kikötői létesítmények építésének. Az ilyen beruházások Guatemala számára is előnyösek lennének: az ország Latin-Amerika és a Karib-térség egyik legszegényebb országa; az ENSZ fejlesztési programja, az UNDP emberi fejlődési indexén (HDI) a 136. helyen áll. Latin-Amerikában és a Karib-térségben csak Honduras (138) és Haiti (158) van mögötte.
Tajvan vagy Peking
Közvetlenül a jelenlegi elnök, Bernardo Arévalo választási győzelme után Peking nyíltan kampányolni kezdett Guatemalában a Tajvannal fennálló hagyományos diplomáciai kapcsolatokról Kínával való diplomáciai kapcsolatokra való áttérés mellett. A választási kampány során Arévalo a szegénység elleni küzdelmet és a korrupció elleni harcot tette meg fő prioritásává. A szegénység elleni küzdelemben a kínai befektetések segítenének; Tajvan befektetései Guatemalában minimálisak. Tajvan a korrupció elleni küzdelemben is kevés segítséget nyújt: Guatemalában Tajvan állítólag milliókat fizetett az új elnököknek, hogy lebeszélje őket arról, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesítsenek Kínával. Arévalo kezdetben bejelentette, hogy mind Pekinggel, mind Tajpejjel együtt kíván működni. A Kínai Népköztársaság azonban nem hajlandó erre. Májusban Peking nyomást kezdett gyakorolni. Röviddel az új tajvani elnök, Lai Csing-te május 20-i beiktatása után, amelyen részt vett Carlos Ramiro Martínez guatemalai külügyminiszter is, Kína blokkolta a kávé és a diófélék guatemalai importját. Martínez tajpeji látogatását elítélték, és remélték, hogy Guatemala hamarosan elismeri Kínát, mondták később Pekingben.
A régi elitek elleni
harcban
Guatemala elnöke, Arévalo nehéz helyzetben van. A szociáldemokrata politikust elkeseredetten ellenzik Guatemala régi konzervatív elitjei, akik például azzal próbálták megakadályozni előrelátható választási győzelmét, hogy pártját kizárták a választásból – végül sikertelenül. 2023 óta Washington, amely mindig is arról volt ismert, hogy együttműködik a régi konzervatív elitekkel, láthatóan elvesztette velük szemben a türelmét, és aktívan személyre szabott szankciókkal veszi célba őket. 2023-tól kezdve a szociáldemokrata politikusnak nem csak az államfő, hanem a kormányzó, a kormányzó és az államfő is aktívan ellenük dolgozik. Ezzel egyidejűleg megfigyelők szerint támogatta a régi elitek kormányának átmenetét az új elnök, Arévalo irányába. A Biden-kormányzat ezt most aktívan felhasználhatja arra, hogy lebeszélje Arévalót a diplomáciai kapcsolatok felvételéről Kínával, és rávegye, hogy folytassa az ország kapcsolatait Tajvannal. A nyomásgyakorlás annál is inkább hatékony, mivel a régi elitek még mindig mindent megtesznek azért, hogy Arévalót komoly bajba sodorják, és esetleg megbuktassák.
A változás vonzóvá
tétele
Mindazonáltal megfigyelők azt tanácsolják, hogy erősítsék Tajvan befolyását Guatemalában, és ezzel egyidejűleg ösztönözzék más nyugati országok befektetéseit; ez elvezethet Arévalo számára ahhoz, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételének köszönhetően kiterjedt kínai befektetésekre spekuláljon. Azt mondják például, hogy az amerikai ügynökségek egyfajta nemfizetési garanciát nyújthatnának a guatemalai tajvani befektetésekhez, és az is előnyös lenne, ha például Japán vagy az EU így vagy úgy támogatná az Arévalo elnök vezette kormányt. Annak érdekében, hogy a kínai befektetések minél kevésbé tűnjenek vonzónak, „nyomozó szervezeteket” is lehetne támogatni a kínai cégek korrupciós vagy környezetkárosító magatartásának leleplezésében.
„A demokratikus
reformok támogatása”
Az EU gyorsan megtette az első lépéseket. Közvetlenül Arévalo 2024. január 15-i hivatalba lépése után Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője Guatemalába érkezett, hogy hivatalosan is megígérje Brüsszel támogatását az új elnöknek, és 50 millió eurót helyezett kilátásba az ország fejlesztésére. Borrell és Martínez Martínez guatemalai külügyminiszter februárban ismét tárgyalásokat folytatott, május végén pedig az EU és Guatemala első kétoldalú konzultációjára került sor. Június végén Tobias Lindner, a szövetségi külügyminisztérium államtitkára érkezett Guatemalába, hogy megerősítse Németország azon szándékát, hogy „támogatja az országban zajló demokratikus reformok folyamatát” – jelentette be az országban működő német nagykövetség az X-en (korábban Twitter). Lindner és a német nagykövetség nem nyilatkozott a guatemalai demokrácia támogatására irányuló állítólagos szándék geostratégiai hátteréről.
