Előző csütörtökön a Vatikánban került sor a magas rangú diplomáciai találkozóra XIV. Leo pápa és Marco Rubio amerikai külügyminiszter között. Az előző hetekben már magas rangú kubai politikusok, köztük Bruno Rodríguez külügyminiszter is járt a Vatikánban.
A Szentszék sajtóirodája szerint a Rubio-val folytatott beszélgetések során olyan „kényesebb” témák is szóba kerültek, mint a kubai helyzet, ahol Vatikánnak jelenleg erős feszültségek vannak az USA-val. Ebben az összefüggésben megerősítették a kubai nép támogatásának szükségességét.
Néhány nappal korábban a pápa kifejezte mély aggodalmát a két ország közötti növekvő feszültségek miatt. Leo XIV. az amerikai blokád kubai népre gyakorolt következményeire tekintettel „őszinte és hatékony párbeszédre” szólított fel a „két szomszédos ország” között.
A Vatikán meghatározó szerepet játszott a Kuba és az USA közötti feszültségek enyhítésében Barack Obama elnöksége alatt. Azok a titkos háttérbeszélgetések („Back Channel”) jelentősen hozzájárultak a közeledéshez.
A Vatikánból nincsenek részletesebb információk az amerikai külügyminiszterrel folytatott beszélgetés tartalmáról. Rubio mindenesetre a washingtoni sajtótájékoztatóját arra használta fel, hogy vádakkal halmozza el a kubai kormányt. Szerinte az amerikai kormány szívesen segítene a kubai embereknek, például 100 millió dolláros adománnyal, de „ez a tehetetlen rezsim, amely tönkretette az országot és a gazdaságot”, ezt nem engedné meg.
Az amerikai politika ugyanakkor jelentős hatással van a kubai lakosságra. Ezt bizonyítja például a washingtoni Center for Economic and Policy Research (CEPR) kutatási jelentése.
A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a szigorított amerikai szankciók valószínűleg a fő okai voltak a kubai csecsemőhalandóság 148 százalékos emelkedésének a 2018 és 2025 közötti időszakban. A jelentés szó szerint így fogalmaz: „Ha a csecsemőhalandóság aránya változatlan maradt volna, 2018 óta becslések szerint 1 800-zal kevesebb csecsemő halt volna meg.” A jelentés továbbá kifejti, hogy a kubai egészségügyi mutatók a Trump-kormány első hivatali idejéig egyenrangúak voltak az európai értékekkel, és gyakran még az amerikai adatokat is meghaladták.
Az USA Kuba elleni blokádja mellett a katonai fenyegetés is fennáll. A Club of the Palm Beaches fórum egyik rendezvényén Donald Trump amerikai elnök május 1-jén kijelentette, hogy Kubát az irányítása alá vonja: „Iránból visszatérve az egyik legnagyobb repülőgép-hordozónkat, talán a világ legnagyobbját, az USS Abraham Lincolnt Kubába küldjük. Körülbelül 100 méterre a parttól megáll, és ők azt fogják mondani: »Köszönjük szépen, megadjuk magunkat.«”
Ezzel szemben Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök a múlt pénteki, két és fél órás találkozó után azt mondta, megértette, „hogy [Trumpnak] nincs szándéka bevonulni Kubába”. Pontosan így fogalmazott a tolmács a beszélgetés során.
Ezek a Washingtonból érkező ellentmondásos jelzések arra utalnak, hogy Trumpnak és Rubiónak nem világos, hogyan folytathatják a Kubával szembeni fellépést. Ehhez valószínűleg a növekvő nemzetközi ellenállás is hozzájárul, csakúgy, mint a tömeges ellenzék hiánya Kubában.
A kubai Nemzetgyűlés közleménye szerint a kubaiak nemrégiben megerősítették „támogatásukat a függetlenség, a szocialista forradalom és a forradalmi kormány mellett”. Több mint hatmillió ember, a 16 év felettiek 81 százaléka aláírásával a „Firma por la Patria” (Aláírás a hazáért) kezdeményezésen jelezte ezt. Előtte több százezer férfi és nő tüntetett az amerikai blokád ellen Havanna utcáin a nemzetközi munkaünnep alkalmából.
A civil társadalmi csoportok nemzetközi szolidaritási tevékenységei is jelentősen megnövekedtek. Ide tartozott a több részből álló „Nuestra America” szolidaritási konvoj márciusban, valamint legutóbb a legfrissebb, Kubával való szolidaritás nemzetközi találkozója, amely május 2-án került megrendezésre Havannában. Az eseményen részt vett egy 800 fős delegáció is, amely 38 országból érkezett szakszervezeti vezetőkből és politikai aktivistákból állt, köztük 200-an az Egyesült Államokból. 100 000 dollár értékű humanitárius orvosi segélyt hoztak magukkal, és megígérték, hogy tiltakozó akciókkal maximális nyomást fognak gyakorolni Washingtonra a nemzetközi jogot és az emberi jogokat sértő amerikai blokád megszüntetése érdekében.
A kubai külügyminisztérium nemrégiben világossá tette a nemzetközi szolidaritás jelentőségét. Az „amerikai agresszió a kubai gazdaság és a kubai nép ellen” csak akkor érné el a „kívánt romboló hatást […], ha a szuverén és független nemzetek hagyják magukat megfélemlíteni és nyomás alá helyezni az Egyesült Államok kormánya által”.
Az olasz civil társadalom csütörtökön adott egyértelmű jelet ennek a nyomásnak az ellen. Rubio vatikáni látogatása alatt több ezer ember tüntetett Rómában és más olasz városokban az amerikai külügyminiszter országban való jelenléte ellen. A tüntetéseken a szolidaritási demonstráció résztvevői olyan transzparenseket mutattak fel, amelyeken olyan feliratok voltak, mint „Rubio, tűnj el Rómából!” és „Kuba nincs egyedül!”. Angelika Becker, a németországi Kuba Hálózat képviselője az amerika21-nek így nyilatkozott: „A nyugati kormányok még mindig tartoznak ilyen egyértelmű nyilatkozatokkal és konkrét intézkedésekkel.”
Forrás: Amerika21
