Kolumbiában tavaly 36 százalékkal, azaz 79.256 hektárral csökkent az erdőirtás, ami 23 éve a legalacsonyabb szintet jelentette. Mint Susana Muhamad környezetvédelmi miniszter egy sajtótájékoztatón bejelentette, ez történelmi rekord. Tekintettel az erdők és őserdők pusztulásának riasztó globális adataira, ez reményt keltő adat. Emlékeztetett arra is, hogy Kolumbia azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra nullára csökkenti az erdőirtást.
Különösen az Amazonas térségében csökkent az erdőirtás az elmúlt 23 évben: a 2022-es 71.185 hektár erdőirtott területről 2023-ra 44.274 hektárra, ami 38 százalékos csökkenést jelent. Azok a megyék, ahol az erdőirtás a legnagyobb mértékben csökkent, Nariño, Putumayo, Córdoba, Cauca és Meta, ahol több mint 50 százalékos csökkenést regisztráltak. A törvényesen védett természeti parkokban a pusztítás még 62 százalékkal is csökkent.
Muhamad kifejtette, hogy az erdőirtás további csökkentése a jelenlegi béketárgyalásokon is téma, és felszólította a fegyveres csoportokat, hogy támogassák a környezetvédelmi célokat.
Kolumbiában az erdőirtás fő oka az intenzív állattenyésztés, a koka- vagy ópiummák termesztése, a bányászat vagy különösen a trópusi fák kitermelése céljából történő illegális földrablás. A minisztérium azonban kifejtette, hogy tavaly más okok is hozzáadódtak a biofizikai tényezők, például földcsuszamlások és széllökések miatt.
Kolumbiát a WWF az „erdők hazájának” nevezte. Valójában az országban még mindig nagy kiterjedésűek az elsődleges erdők vagy szűz erdők, azaz az emberi befolyástól érintetlen erdők. Az Amazonas vidékén például a területnek csak mintegy tíz százaléka mutatja az emberi tevékenység nyomait. Ez a legnagyobb primer erdő a földön. Egyetlen más erdőtípus sem rendelkezik az elsődleges erdők biológiai gazdagságával és ökológiai sokféleségével. Ezen ökoszisztémák 80 százaléka világszerte már elpusztult vagy megváltozott.
Kolumbia területének 53 százalékát erdők borítják. Ezek közé az ökoszisztémák közé tartozik a három hegyvonulat mentén húzódó Andok erdeje. Ezek az 1000-2000 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő nedves erdők vizet tárolnak, és a kolumbiai növényvilág 29 százalékát adják, amely mintegy 200 növénycsaládot, 1.800 nemzetséget és 10.000 fajt foglal magában.
A Karib-térség trópusi száraz erdei és a nagyobb folyók völgyei adnak otthont a fehérfejű mormotának és a pumának. Az esőerdő főként a Csendes-óceán és az Amazonas mentén található. E területek nagy részét az őslakosok védik. A világ biológiai sokféleségének több mint fele itt található.
A nagyobb folyók, például az Atrato és a Magdalena ártereinek erdői megakadályozzák az eróziót a folyópartok mentén, és olyan fajok természetes élőhelyét jelentik, mint a lamantin, az anakonda, a kajmán és a jaguár.
A mangroveerdők olyan területeken fejlődnek ki, ahol a folyók édesvize és a tenger sós vize találkozik, azaz olyan talajokon, amelyeket időszakosan elárasztanak. A Csendes-óceánon és a Karib-tengeren egyaránt megtalálhatóak.
E különleges sokféleség védelme idén további kihívásokkal néz szembe, többek között a fegyveres szereplők által végzett erdőirtással, de egy újabb La Niña jelenséggel is. A La Niña csapadékcsökkenést és hőhullámokat okoz, és károkat okozhat.
Írta: Ani Dießelmann
Forrás: Amerika21
