A 60. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC) a Nobel-békedíjra jelölt kolumbiai elnök, Gustavo Petro élesen bírálta a globális észak jelenlegi harcias biztonsági megközelítését. Petro élesen kritizálta az ENSZ békehatározatok figyelmen kívül hagyását, és „demokratikus paktumot” javasol Észak és Dél között.A nyitó panelbeszélgetésen, amelyre először hívtak meg dél-amerikai elnököt, hangsúlyozta, hogy a globális szintű béke megteremtéséhez társadalmi igazságosságra van szükség.
A „Growing the Pie: A Global Order That Works for Everyone” (Növekszik a torta: egy mindenki számára működő globális rend) című panelbeszélgetésen részt vett Mia Mottley, Barbados miniszterelnöke és Nana Akufo-Addo, Ghána elnöke, valamint António Guterres, az ENSZ főtitkára is.
Petro osztotta Guterres értékelését a háborúk és az éghajlatváltozás okozta globális válságról. Ez átfogó összeomlást és a szabadpiaci paradigma végét jelentheti, amely világszerte uralja a kormányzati politikát. Ez a paradigma az emberiséget a kihalás veszélyével és 1933 éveket követő barbárságával fenyegeti – mondta Petro.
A jelenlegi „közvetett népirtásra” adott globális reakciók is ennek tünetei: „Ha nem teszünk ellene semmit, akkor bűnrészesek vagyunk benne”. Petro a közel-keleti konfliktusra utalt, amellyel Guterres is foglalkozott.
A háború barbársága analóg a globális északon a globális délről a klímaváltozás következtében a globális délről érkező migrációs áramlások miatt kialakuló konfliktusok lehetséges küszöbön álló kialakulásával. Erre a válasz „az északiak fasizmusa és az emberiség demokratikus értékeinek lerombolása” – hangsúlyozta Petro.
A kolumbiai kormányfő a „demokratikus paktumot” látja a kiútnak. Afrika és Dél-Amerika rendelkezik a legnagyobb potenciállal a tiszta energia terén – mondta. „Náluk [északon] van a kémény, amely CO2-t bocsát ki, és mindannyiunkat a kihalás felé vezet? Mi mit teszünk? A gyilkolást és a háborút? A bombázást? Vagy egy demokratikus paktumot Észak és Dél között?”
Itt paradigmaváltásra van szükség: „A piac, ha egyedül cselekszik, nem a jóléthez, hanem a szakadékba vezet minket” – állította Petro. A közjó erejét ezért globális és nem csak nemzeti szinten kell megerősíteni. Ez „az erőviszonyok megváltoztatását” jelenti.
„A mai hatalmi viszonyok a nyers erőt jelentik. A harci gépek és bombák számával mérik őket. Ha valóban túl akarunk élni emberiségként, akkor a szavazatoknak kell számítaniuk” – magyarázta Petro.
Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ a háborúk befejezése mellett szavazott. „Miért nem tartják magukat ehhez? Mert több harci repülőgépük van? A több harci repülőgép barbárság. A több szavazat demokráciát, civilizációt és emberséget jelent”.
A biztonsági konferencia vezetőjének, Christoph Heusgen kérdésére, hogy Kolumbia hogyan dolgozott a belső békéért, Petro így válaszolt: „Ami működött, az a társadalmi igazságosság, a gazdasági egyenlőtlenség okainak csökkentése”. Valójában „egy olyan világban, amely háborúról beszél, Kolumbia a békéről beszél”.
A 75 éve tartó kolumbiai fegyveres konfliktus annak köszönhető, hogy az ország a világ egyik legegyenlőtlenebb országa – mondta Petro. „Hogyan érhető el a béke: börtönökkel, bombákkal?” Kolumbiában a múltban gyerekeket bombáztak le.
Az ország régóta politikai feszültségben él a „gyerekeket széttépő bomba” és a társadalmi igazságosságért kötött paktum gondolata között. Mára ez utóbbi az erőszakos halálesetek számának jelentős csökkenéséhez vezetett, még ha Kolumbia még nem is ért el teljes békét – tette hozzá Petro.
Az MSC meghívása Petrónak nem volt véletlen – mondta Yadir Salazar, Kolumbia németországi nagykövete. Azért került rá sor, mert Petro elnököt az északi országokban a Dél vezető hangjának tekintették. Kolumbia a Dél szócsövévé vált – hangsúlyozta Luis Gilberto Murillo, Kolumbia amerikai nagykövete és jelenlegi külügyminisztere.
Miközben Európában háborúkról beszéltek, Petro elnök azért jött ide, hogy az emberi biztonságon és az energetikai átálláson alapuló békét javasoljon – mondta Jorge Rojas, Kolumbia brüsszeli nagykövete.
Az MSC alkalmával Petro találkozott Olaf Scholz német kancellárral és Josep Borrellel, az Európai Unió (EU) külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével. Megvitatták, hogyan lehetne támogatást nyújtani ahhoz, hogy a kolumbiai illegális gazdaságot a jólét lehetőségével rendelkező legális üzleti formák váltsák fel – számolt be az elnök.
„Ezek az országok segíthetnek nekünk. Csak egy dolgot tehetünk: néhány évre felvásárolni a vidéki területek, a kisgazdák, az ott élő emberek termékeit”.
Petro és Borell beszélt a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (Celac) és az EU-nak a csúcstalálkozójáról is, amelyre 2025-ben Kolumbiában kerül sor. A Celac elnöke Kolumbia lesz. A napirend az éghajlati válság és a háborúk leküzdése körül fog forogni, mondta Petro.
Írta: Hans Weber
Forrás: Amerika21
 a Nobel-békedíjra jelölt kolumbiai elnök, Gustavo Petro élesen bírálta a globális észak jelenlegi harcias biztonsági megközelítését. Petro élesen kritizálta az ENSZ békehatározatok figyelmen kívül…){kind=link}