A paraguayi szenátus február 14-én rendkívüli ülésen kizárta Kattya González szenátort, ami tüntetéseket váltott ki. A balközép „Nemzeti Találkozás” párt (Partido Encuentro Nacional) politikusa többször elítélte a korrupciót, valamint a politikusok szervezett bűnözésben és a kábítószer-kereskedelemben való részvételt. A képviselőháznak 2018 és 2023 között, a szenátusnak pedig 2023 óta volt tagja.
González február 10-én kezdett éhségsztrájkba. Ezt a döntést „alapos megfontolás után hozta meg, az ellenállás üzeneteként és annak tanúságaként, hogy a harc elengedhetetlen, ha meg akarjuk védeni a veszélyeztetett szabadságot”. Konkrétan azt követeli, hogy a kormánypárt „tartózkodjon minden olyan kísérlettől, amely az alkotmány megváltoztatására irányul, és megnyitja a lehetőséget az elnök újraválasztására”. Az éhségsztrájkot egészen a kizárásig folytatta.
A 46 éves ügyvédnő a paraguayi parlamentben a baloldali ellenzéki politikusok szűk köréhez tartozik. González szenátorként a negyedik legtöbb szavazatot kapta a 2023-as választásokon.
Kizárása heves tiltakozásokat váltott ki a fővárosban, Asunciónban. A kritikusok attól tartanak, hogy a hatalom megszilárdítása érdekében a kormánypárt manőverezik. Nem volt megfelelő eljárás, mivel a szenátus figyelmen kívül hagyta saját szabályait, ami hatalommal való visszaélésre és az ország demokratikus folyamatainak integritásának hiányára utal. A szenátus szűk többséggel érte el a határozatképességet, amely a kizárási indítvány megtárgyalásához szükséges volt. Az eltávolítás mellett 23 szenátor szavazott, heten ellene, 15-en pedig távol maradtak.
Gonzálezt „adminisztratív vétséggel” vádolják az általa felügyelt három köztisztviselővel kapcsolatban. Azzal is vádolják, hogy jogtalanul szerezte meg a mester- és a doktori fokozatát a jogtudományok területén. A Columbia Egyetem viszont megerősítette Gonzalez diplomáinak hitelességét. Az egyéves mesterképzés és a kétéves doktori képzés párhuzamos elvégzése tehát jogilag lehetséges volt, és külön kurzusokat és vizsgákat tartalmazott.
Az ellenzék bejelentette, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz és az Amerika-közi Bírósághoz is fellebbez, és követelni fogja González visszahelyezését.
A kritikusok azzal vádolják a Colorado Pártot, amely 75 éve a domináns politikai erő, hogy González indoklás nélküli elbocsátásával megpróbál elhallgattatni minden, a hatalmával szembeni ellenzéket. A Colorado Párt a korábbi elnök, Horacio Cartes vezetésével a kongresszus mindkét kamarájában többségben van, az elnöki széket is birtokolja, és a 2023. áprilisi választások óta a 17 tartományi kormányból 15-öt irányít.
González szenátor legutóbbi beszédében arra figyelmeztetett, hogy a szervezett bűnözést kiszolgáló politikusok miatt veszélyben van a paraguayi köztársaság és a demokrácia.
Esperanza Martínez szenátor, a baloldali ellenzéki szövetség, a Concertación Frente Guasú szenátora szintén bírálta „Paraguay visszaesését a tekintélyelvű időkbe”, és további tiltakozásokat jelentett be, hasonlóan az Alfredo Strössner tábornok (1954-89) vezette katonai diktatúra elleni tiltakozásokhoz.
A kormány ellenzői González menesztése ellen az asuncióni parlament épülete előtt tüntettek, „Soha többé diktatúrát!” felkiáltással.
A regionális gazdasági blokk, a Mercosur (Parlasur) parlamenti progresszív frakciója elutasította González kirúgását, és Cartes parlamenti elnök és támogatóinak fellépését az ellenzék cenzúrájának és a demokrácia csorbításának minősítette.
A Keresztény Vállalkozók Szövetsége nyilatkozatában szintén bírálta a „köztársaság elleni erőszakos támadást”, amelyet Cartes és hatalmi apparátusa hajtott végre González szenátusból való kizárásával.
Írta: Ulrike Bickel
Forrás: Amerika21