A Nemzetgyűlés első olvasatban jóváhagyta az alkotmánymódosítást. A jövőben az elnök által kinevezett megbízottak fogják átvenni ezt a szerepet. A száműzetésben élő ellenzékiek a hatalom további koncentrációjától tartanak.
Nicaraguában eltörlik az alkotmányban előírt alelnöki tisztséget. A kormánypárt, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN) által dominált Nemzetgyűlés első olvasatban egyhangúlag, 91 szavazattal elfogadta az alkotmány 126. cikkének módosítását. Az alelnökök helyébe elnöki megbízottak lépnek. Őket az elnök nevezheti ki, és ők majd „azokat a feladatokat látják el, amelyeket az elnök rájuk bíz”. Az alkotmányreformot jövőre második olvasatban is jóvá kell hagyni, majd a La Gaceta hivatalos közlönyben közzé kell tenni.
A kormány a lépést egy új közigazgatási modellel indokolta, amely jobban összehangolja a központi kormányt, a régiókat és az intézményeket, és gyorsabban reagál a lakosság igényeire. Nicaraguát autoriter módon irányítja Daniel Ortega elnök és felesége, Rosario Murillo, aki társelnökként együtt vezetik az FSLN-t.
A sandinista képviselő, Loria Raquel Dixon, a parlamenti elnökség első titkára kifejtette, hogy a reform alkotmányos rangra emeli az elnök által kinevezett megbízottak intézményét. „Az elnökség kinevezheti az elnök által kijelölt megbízottakat, akik az elnökség által rájuk bízott feladatokat látják el”.
A száműzetésben élő ellenzékiek az új alkotmányreformot az autokratizálódás felé tett újabb lépésnek tekintik, amely előkészítheti a dinasztikus utódlást. Félix Maradiaga nicaraguai ellenzéki vezető bírálta az alkotmányreformot, mondván, hogy ez a harmadik irányváltás „kevesebb mint három év alatt egy olyan rezsim részéről, amely képtelen megoldani a saját utódlási problémáját”. Az újonnan létrehozott tisztségnek nincsenek meghatározott feladatai, és nincs demokratikus legitimitása.
Maradiaga számára, akit 2023-ban 221 másik ellenzékivel együtt kiutasítottak az Egyesült Államokba, a reform oka nyilvánvaló: „Daniel Ortega már nagyon idős, látható fizikai korlátozottságokkal és kognitív hanyatlással küzd, amit a hatalomban lévők már senki sem tud elrejteni.” Az, hogy a házaspár fia, Laureano Ortega Murillo szerepel a lehetséges jelöltek listáján, megerősíti a dinasztikus utódlás gyanúját.
A volt gerilla-parancsnok és történész, Dora María Téllez úgy véli, hogy Rosario Murillo meg akarja akadályozni, hogy az alelnök automatikusan átvegye a hatalmat. „Az egésznek utódlás szaga van.” A történész véleménye szerint a társelnök olyan mechanizmust akar biztosítani magának, amellyel megtarthatja az irányítást az utódok felett.
Nicaragua alkotmányát legutóbb 2025 elején módosították alapvetően. Azóta Ortega (80) és Murillo (75) elnökként és társelnökként kormányoznak. A szakértők ebben Murillo és családja elnöki utódlásának megszilárdítását, valamint a hatalmi ágak szétválasztását biztosító kevés megmaradt mechanizmusok kiüresítését látják. 2026 júliusában Ortega a sandinista forradalom győzelmét ünneplő rendezvényen kijelentette, hogy többé nem lesznek olyan választások, amelyeken az Egyesült Államok által támogatott ellenzék győzhetne, és bejelentette a vonatkozó törvényeket. Szeptemberben első olvasatban elfogadtak egy reformot, amely hét évre meghosszabbítja a hivatali időt, és kizárja a választásokból azokat az ellenzéki személyeket, akiket „hazaárulónak” minősítenek. Ezt is 2027 elején kell jóváhagyni második olvasatban. 2025 óta nem neveztek ki alelnököket.
Továbbra is tisztázatlan, milyen szerepet töltenek be az új tisztségek. A szöveg sem számukat, sem feladataikat nem említi. Az elnök által kinevezett helyettesek tisztsége Nicaraguában nem új jelenség: a Somoza-család diktatúrája alatt (1934–1979) kijelölt személyeket szántak utódnak. Anastasio Somoza García halála után a Kongresszus fiát választotta meg az elnök mandátumának befejezésére.
Írta: Manuel Rank
Forrás: Amerika21
