Az ENSZ tagállamainak elsöprő többsége az amerikai blokád ellen szavazott. Németország 1996 óta először tartózkodott, Magyarország meg sajnálatosan ellene.
A kubai kommunista párt újságja, a Granma csütörtökön címlapján ünnepelte az előző napi szavazást, mint újabb „Kuba győzelmét az ENSZ-ben”. Az agresszív amerikai kampány ellenére a Közgyűlés szerdán, immár 34. alkalommal, elsöprő többséggel, 130-17 szavazattal követelte Kuba 65 éves blokádjának azonnali megszüntetését. Míg az ENSZ tagállamainak több mint 90 százaléka ellenállt az amerikai nyomásnak, amely számos kormányt fenyegetésekkel arra sürgetett, hogy idén a határozat ellen szavazzon, 25 ország tartózkodott. A szavazás a szélsőjobboldal felemelkedését is tükrözte – amelyet nem kis részben Trump támogatása táplált –, különösen Latin-Amerikában, de Európában is, köztük Magyarországon is.
Bár Miguel Díaz-Canel kubai elnök elégedettsége teljesen érthetőnek tűnik – az eredményt „diadalnak nevezte azok felett, akik hazugságokra és zsarolásra támaszkodnak, hogy kollektív büntetéssel leigázzanak egy egész nemzetet” –, a kubai kezdeményezés támogatottsága csökkent. 2024-ben a határozat 187 igen és 2 nem szavazatot kapott, egy tartózkodás mellett. Egy évvel ezelőtt ezek a számok 165 igen és 7 nem szavazat, valamint 12 tartózkodás voltak. Az Egyesült Államok és Izrael mellett, amelyek szinte minden korábbi javaslatnál a szöveg ellen szavaztak, Argentína, Paraguay, Magyarország, Észak-Macedónia és Ukrajna jobboldali rezsimjei is Washington mellett szavaztak. Idén Bosznia-Hercegovina, Kolumbia, Costa Rica, Ecuador, Csehország, Litvánia, Marokkó, Szlovénia, Trinidad és Tobago, valamint az Egyesült Arab Emírségek csatlakozott a Trump-rezsim vazallusainak sorához. Húsz ország, köztük Venezuela, amelynek nincs szavazati joga, tartózkodott.
1996 óta először fordult elő, hogy a német kormány figyelmen kívül hagyta a kötelező érvényű uniós határozatokat. Berlin képviselője tartózkodott a szavazástól, válaszul Trump ENSZ-nagykövetének, Mike Waltznak a felhívására, aki arra kérte az ENSZ-küldöttségeket, hogy „szavazataikkal ne járuljanak hozzá a kubai nép rossz bánásmódjához”. Mexikó képviselője, Héctor Vasconcelos azonban már a szerdai vita megnyitóján világossá tette, hogy valójában ki bánik rosszul a kubai néppel, hangsúlyozva, hogy a blokád akadályozza a sziget gazdasági és társadalmi fejlődését, „közvetlen következményekkel járva a lakosság jólétére nézve”. Ezért a blokád megszüntetése „sürgős szükségszerűség és humanitárius kötelesség”.
Míg Kína szóvivője, Fu Cong határozott felhívást intézett a tagállamokhoz, hogy határozottan álljanak ki az egyoldalú kényszerítő intézkedések ellen, amelyeknek nincs nemzetközi jogi alapja, és amelyeket a Biztonsági Tanács nem engedélyezett, Vaszilij Nebenzja orosz nagykövet elítélte az amerikai kormány és követői cinizmusát, akik megpróbálják Kubát hibáztatni gazdasági nehéz helyzetéért. Nebenzja elítélte azt a tényt, hogy az Egyesült Államok elnyomó politikája példátlan gazdasági és katonai agressziót ért el. Azt kérdezte, melyik nemzet maradhatna fenn, ha a más államok szuverenitását sértő területen kívüli szankciókkal megtagadnák tőle az energiához, az élelmiszerhez és a nemzetközi pénzügyi tranzakciókhoz való hozzáférést.
Az amerikai politika elsöprő erejű elutasítása miatt egyértelműen feldühödve Trump képviselője, Waltz, komoly incidenst provokált: A Kuba elleni vulgáris kirohanás mellett a pódiumra érve Bruno Rodrígueznek, a szigetország külügyminiszterének is odakiáltott: „Tartsd a távolságot. Ez Amerika, barátom, nem a kommunista diktatúrád!” Heves szóváltások után az Egyesült Államok Külügyminisztériuma a helyzet további eszkalációjaként kiutasított egy kubai ENSZ-diplomatát az országból.
Forrás: JungeWelt
