Latin-Amerikában május 1-je idén a szó legszorosabb értelmében a dolgozó emberek küzdelmének napja. Míg Havannában mintegy 200.000 ember fog tüntetni a gyilkos amerikai blokád megszüntetéséért az amerikai kontinens hagyományosan legnagyobb május elsejei tüntetésén 65 éve, addig más országokban a munkások a demokratikus és szociális jogok fokozódó leépítése ellen küzdenek.
Például Argentínában, ahol a több millió tagot tömörítő CGT, CTA és CTA Autónoma szakszervezeti ernyőszervezetek szintén arra akarják felhasználni a szerdai országos felvonulásokat és gyűléseket, hogy május 9-én második általános sztrájkra mozgósítsanak Javier Milei elnök neoliberális gazdaságpolitikája ellen. A világ legmagasabb, 290 százalék körüli inflációjával rendelkező országában, ahol a lakosság 60 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, a jobboldali uralkodó a bérek csökkenését, a tömeges elbocsátásokat és az oktatási rendszer leépítését követően további radikális piaci intézkedéseket akar keresztülvinni. Május elsején ezért több tízezer ember fog tüntetni a „La Patria no se vende” (A haza nem eladó) jelszó alatt Milei azon tervei ellen, hogy eltörölje az állami árplafonokat, ugyanakkor korlátozza a béremelést.
Ecuadorban is ellenállásra szólítanak fel a szakszervezetek és a társadalmi szervezetek Daniel Noboa elnök neoliberális politikája és az ellenzékiek elnyomása ellen. Miután a közelmúltban a polgárok több mint 60 százaléka népszavazáson szavazott a jobboldali banánvállalkozó azon terve ellen, hogy rugalmasabbá tegye a munkaügyi törvényeket, hogy több ideiglenes szerződést tegyen lehetővé, e politika elutasítását május elsején „az utcára kell vinni” – jelentette ki a Frente Unitario de Trabajadores (FUT) nevű ernyőszervezet. A május elsejei tüntetéseken valószínűleg szó lesz a Noboa által elrendelt mexikói nagykövetség elleni támadásról és a baloldali „Revolución Ciudadana” (RC) párt volt alelnökének, Jorge Glasnak a letartóztatásáról is.
Az amerikai szankciókkal szembeni ellenállás és Washington beavatkozási kísérletei a július 28-i választásokba valószínűleg az egyetlen közös pont a venezuelai kormánypárt, a PSUV (Venezuelai Egyesült Szocialista Párt) és az ellenzéki Kommunista Párt (PCV) különböző május elsejei felhívásaiban. A PCV „bűnös gazdasági kiigazítással” és „a magán- és állami munkaadók szolgálatában álló politikával” vádolja Nicolás Maduro kormányát, valamint azzal, hogy „lebontja azokat a vívmányokat”, amelyeket „a venezuelaiak több évtizedes küzdelem során értek el”. A nyugdíjhoz, a jobb bérekhez és a biztonságos munkahelyekhez való jogért további nagy májusi tüntetések lesznek Luiz Inácio Lula da Silva, Gustavo Petro és Luis Arce elnökök részvételével Brazíliában, Kolumbiában és Bolíviában. A hondurasi elnök, Xiomara Castro felszólította honfitársait, hogy vegyenek részt a szakszervezeti tüntetéseken. A munkások jogainak védelme mellett ezekben az országokban a régi jobboldali elit puccskísérleteinek elhárítása is foglalkoztatja őket.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
