40 évvel a csernobili reaktorbaleset után a kubai kormány folytatja az ukrán sugárbetegségben szenvedők kubai kezelésére irányuló programot. Így idén 50 ukrán gyermek utazik Kubába, ahol orvosi kezelésben részesülnek.
Ezt a kubai egészségügyi minisztérium által támogatott szolidaritási programot 1990-ben indították el. A „Csernobili gyermekek” program 2011-es ideiglenes befejezéséig összesen 26.114 beteget ápoltak és kezeltek Kubában Ukrajnából, Fehéroroszországból és Oroszországból. Közülük többségük olyan gyermek volt, akik az akut sugárbetegség tüneteitől, valamint a nukleáris katasztrófa késői következményeitől szenvedtek. A fiatal betegek többségét a kubai főváros közelében, a Tarará-parton található komplexumban szállásolták el és látták el.
Kuba volt az egyetlen ország a világon, amely átfogó és ingyenes egészségügyi programot indított a csernobili katasztrófa által érintett gyermekek számára. A „Csernobili gyermekek” program akkor indult, amikor a karibi ország a kelet- és közép-európai szocialista államok felbomlása és az USA blokádpolitikájának szigorítása következtében súlyos gazdasági válságba került. Ezeknek a körülményeknek ellenére a szocialista kormány reagált a szovjet vezetés segítségkérésére, és bejelentette, hogy legalább 10.000 gyermeket fogad be rendkívül speciális kezelések elvégzésére. Ehhez a kubai egészségügyi rendszer modern berendezéseit, valamint orvosokat, pszichológusokat, ápolókat és egyéb gondozókat, valamint tanárokat vetettek be. Az interdiszciplináris program három ellátási szintre volt felosztva, amelyek a háziorvosok általi gondozást, a Tarará gyermekkorházban történő ellátást, valamint a speciális intézetekben és orvosi központokban történő kezelést irányozták elő.
Fidel Castro, akkori kubai elnök 1997. november 28-án, a VI. Nemzetközi Elsődleges Ellátási Szeminárium záróbeszédében a következőket mondta: „Kuba több csernobili gyermeket látott el, mint a világ összes többi országa együttvéve. Az északi tömegmédia nem számol be erről. Majdnem 15.000 gyermek! Mi is tapasztalatokat szereztünk ezzel kapcsolatban.”
A kubai internacionalizmusnak erről a mai napig kevéssé ismert epizódjáról szól az Ernesto Fontan rendezte, az argentin-kubai Space és Carbono Films közös vállalkozás által gyártott „Tarará” című film. A kubai rendezők, Roberto Chile és Maribel Acosta „Sacha, egy csernobili gyermek” című dokumentumfilmje is azokról a tapasztalatokról és élményekről számol be, amelyeket az Ukrajnából, Fehéroroszországból és Oroszországból származó gyermekek éltek át, akik életüket a kubai internacionalizmusnak köszönhetik.
Írta: Steffen Niese
Forrás: Amerika21
