Trump állítólag elrendelte Havanna elleni katonai művelet terveinek kidolgozását. Moszkva az amerikai blokád ellenére bejelenti a következő olajszállítmányt.
Washington Kubával szembeni fenyegető gesztusait most úgy tűnik, konkrét előkészületek követik egy katonai műveletre. Donald Trump amerikai elnök állítólag néhány napja utasítást adott a Pentagonnak, hogy készítsen megfelelő terveket, amint arról az USA Today szerdán beszámolt. Az újság két névtelen forrásra hivatkozik az amerikai védelmi minisztériumból, akik állítólag ismerik a parancsot. Trump még hétfőn ismételten fenyegette a szocialista szigetországot: „Talán beugrunk Kubába, ha ezzel itt végeztünk” – utalva az USA és Izrael Irán elleni támadó háborújára. Trump azt várja, hogy „megtiszteltetésben részesüljön, hogy elfoglalja Kubát” – néhány héttel korábban az amerikai elnök kijelentette, hogy azt tehet az országgal, amit csak akar.
A havannai kormány már az USA Today riportja előtt is tisztában volt azzal, hogy a szavakat tettek is követhetik: ha az Egyesült Államok megtámadja a szigetet, „harc lesz, és meg fogjuk védeni magunkat, és ha meg kell halnunk, meghalunk” – idézte az amerikai NBC News vasárnap Miguel Díaz-Canel kubai elnököt. Ugyanakkor Havanna továbbra is nyitott a Washingtonnal folytatandó tárgyalásokra. Mindig készek voltak diplomáciai megoldásokat keresni az USA-val – hangsúlyozta Anayansi Rodríguez Camejo külügyminiszter-helyettes csütörtökön Berlinben a junge Weltnek adott interjúban. Számos közös érdekről beszélt Washingtonnal, például a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus elleni küzdelem terén. A tárgyalások azonban még csak „korai szakaszban” vannak – mondta Camejo.
Felmerül a kérdés, milyen alapon kell lefolytatni a tárgyalásokat. Mivel az USA számára Kuba hivatalosan a „terrorizmust támogató államok” közé tartozik. Trump célja a szocialista köztársaság szuverenitásának megtörése, ami Havanna számára természetesen nem áll napirenden. És az sem kerülheti el a Díaz-Canel-kormány figyelmét, hogy az USA legutóbbi tárgyalásai Iránnal és Venezuelával csupán katonai agressziók előkészítését szolgálták.
Moszkva eközben bejelentette, hogy az amerikai energiaembargó ellenére ismét olajat szállít Kubába. Ezt Szergej Lavrov külügyminiszter mondta szerdán egy kínai látogatás alkalmával. Március végén érkezett meg Matanzas kikötőjébe az első és egyetlen tartályhajó január 9. óta, amely a szigeten annyira sürgősen szükséges nyersanyagot szállította. Trump engedélyezte a szállítást, állítólag „humanitárius” okokból – egy indíték, amelyet az amerikai kormánytól nehéz elhinni. Hogy Washington további szállításokat fog-e jóváhagyni, egyelőre nem világos.
Az olajimport egyébként is csak enyhe megkönnyebbülést jelent, de nem strukturális megoldást. Az energiahiány következtében „közel százezer beteg vár műtétre – közülük körülbelül 11.000 gyermek” – mondta Camejo a jW-nek. A lakosság ellátásának biztosítása érdekében Havanna az energiafüggetlenségének bővítésére törekszik – közölte a külügyminiszter-helyettes. A hazai termelésű olaj aránya a teljes fogyasztásban 46 százalékra emelkedett, és 2025-ben az áramfogyasztás tíz százalékát már megújuló energiaforrások fedezték – ez egy év alatt hét százalékpontos növekedést jelent – magyarázta Camejo. Nem egyértelmű, hogy ebből mennyi a tényleges előrelépésnek, és mennyi a válság miatt csökkenő fogyasztásnak köszönhető.
Írta: David Siegmund-Schultze
Forrás: JungeWelt
