Peruban a neoliberális ideológia hatása és a bűnözési hullám kedvez a jobboldal választási sikereinek – állítja Eland Vera újságíró és szociológus, aki több perui egyetemen tanít.
Fujimori és López Aliaga szélsőjobboldali jelöltek. Fujimori Alberto Fujimori lánya, aki 1990 és 2000 között kormányozta Perut, és emberi jogi jogsértések miatt börtönben ült. A vasárnapi választásokon Lima több kerületében mintegy 63.000 választópolgár nem tudott szavazni. Ezért a választást hétfőig meghosszabbították. A harmadik helyen jelenleg Jorge Nieto áll, egy érdekes jelölt, aki ma inkább a politikai középhez sorolható, de fiatal korában baloldali szervezetekben volt aktív. Roberto Sánchez a baloldali Juntos por el Perú (Együtt Peruban, JP) pártból jelentősen felzárkózott, és a szavazatok 80 százalékának kedd esti összeszámlálása alapján több mint 11 százalékkal alig marad el a második fordulóba jutástól. Ez annak köszönhető, hogy a szavazatokat a vidéki régiókban, ahol a JP nagy népszerűségnek örvend, főként az ország déli részén, csak most számolják össze.
De összességében úgy tűnik, hogy a jobboldal nyer.
Ez igaz, a képviselőház és a szenátus szavazatait ugyan még nem számolták ki teljesen, de itt a jobbra való elmozdulás tendenciája még egyértelműbb: a képviselők körülbelül fele várhatóan szélsőjobboldali pártokhoz tartozik, a másik fele pedig a jobboldali középtől a baloldalig terjed. Az emberek biztonságot és rendet keresnek. Egy botrányosan magas bűnözési hullám sújtja elsősorban a főváros, Lima agglomerációját. A jobboldal itt biztonságot ígér, ezért kap sok szavazatot a szegényebb rétegekből is. A második ok a társadalomban elterjedt neoliberális ideológia, és végül a Pedro Castillo elleni puccs utáni években a társadalmi mozgalmak ellen alkalmazott elnyomás. Van egy társadalmi hozzáállás, amely elősegítette ezeket a választási sikereket.
Tudná ezt részletesebben kifejteni?
Peruiként fájdalmas ezt mondanom, de korrupt társadalom vagyunk. Ez nem csak a nagy politikára vonatkozik. A legtöbb polgár magáévá tette ezt, és a „a gépezetet meg kell kenni” mottó szerint él, a rendőrségen, a hatóságoknál, a mindennapi élet minden területén. Ez folytatódik a politikában is, főként a jobboldali pártok és politikusok körében. De a baloldalnak is voltak korrupciós botrányai. Bizonyos szempontból ez a viselkedés az Európából érkezett kultúra kifejeződése. Számomra viszont az őslakos népesség az ország erkölcsi tartaléka, tiszteli a közösségi és kollektív életet, de éppen ezért gyűlölik, rágalmazzák és támadják.
A 2022 végén Pedro Castillo ellen végrehajtott puccs után a társadalmi tiltakozó mozgalmak nagyon aktívak voltak, főként az ország déli részén. Milyen szerepet játszanak ma?
A társadalmi mozgalmak továbbra is fontos tényezők. Központi szerepet játszik a közszolgálati tanárok befolyásos szakszervezete, a SUTEP, amelynek Pedro Castillo volt elnök is tagja volt, amikor még falusi tanárként dolgozott.
Egyéb fontos mozgalmak a bányászat és a nagyprojektek ellen küzdő őslakos mozgalmak, az őslakos nők mozgalmai, valamint a bányászok mozgalmai. E mozgalmak közül néhány képviselője be is jutott a parlamentbe.
Egyszer azt mondta, hogy a perui baloldal hagyományosan megosztott. Lehetséges lenne az egység a fenyegető jobboldali veszély előtt?
Lehetséges, hogy például Keiko Fujimori ellen egység alakulhat ki, legalábbis taktikai szempontból. Én személyesen a Venceremos szövetséghez állok közel, amely a modernebb baloldalt képviseli. Sokan azonban taktikai okokból a JP-re szavaztak, mert annak nagyobb esélye van a választásokon. Roberto Sánchez a JP-ből inkább a hagyományos baloldalt képviseli, amely részben konzervatív társadalomképet képvisel.
Interjút készítette: Thorben Austen
Forrás: JungeWelt
