Gabriel Boric chilei elnök a közelmúltban a salétromsivatagban található hatalmas lítiumlelőhelyek állami-magánkitermelését „a bányaiparban példátlan mérföldkőnek és a méltányos és fenntartható fejlődés felé tett konkrét lépésnek” nevezte.
Az ország északi részén fekvő régió lakói azonban másként látják a dolgokat, és szervezkednek a szerződések ellen, amelyek tartósan megváltoztatják életüket és környezetüket a következő 30 évben és azon túl is.
Az állam ígérete, miszerint a lítiumkitermelés tervezésébe és végrehajtásába bevonja az Atacama Népek Tanácsát (Consejo de Pueblos Atacameños), még nem vezetett semmilyen hivatalos együttműködéshez. Az Atacama Népek Tanácsa, amely 18 közösséget képvisel, ezért cselekvésre szólított fel, hogy nyomatékosítsa elvárásait.
Január 23-án a chilei Sociedad Química y Minera (SQM) vegyipari magáncéghez tartozó üzemhez vezető bekötőutat blokád alá vették. Azóta többször is voltak akciók, és a Tanács határozatlan idejű riadókészültséget hirdetett. Boric elnököt felkérték, hogy személyesen látogasson el a helyszínre, hogy képet kapjon a helyzetről, és konkrét intézkedéseket tegyen az ígéretek teljesítése érdekében.
A Codelco állami rézipari vállalat és az SQM vállalat közötti, a lítium kitermeléséről és hasznosításáról szóló megállapodás ellenzőinek követelései három pontban foglalhatók össze: az atacamai népek ősi tulajdonának elismerése a sós tó és környéke tekintetében; a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 169. egyezményének teljes körű alkalmazása az „őslakos és törzsi népekről”; végül a közösségek időben történő és fenntartható bevonását követelik minden őket érintő döntésbe.
2023 decemberében a két vállalat és az Atacama Népek Tanácsának küldöttsége a tárgyalások során megállapodásra jutott e három pontról. Alig két héttel később azonban a vállalatok aláírtak egy együttműködési megállapodást, amelyben a korábban megbeszélt pontok egyáltalán nem szerepelnek.
Azóta az Atacama lakosai kétségbe vonják Aurora Williams bányászati miniszter ígéreteit, aki a sajtónak nyilatkozva a következőket mondta: „Olyan lítiumfeltárást és -kitermelést szeretnénk, amelynek két lényeges pontja van: új technológiák, hogy ezt hatékonyan, ökológiai egyensúlyban és a közösségek teljes körű részvételével végezzük”.
Az új, környezetbarát technológiákra különösen nagy szükség van a nyersanyagok kitermelése során. Míg az érckitermelés általában csak a holt kőzet mozgatásával jár, addig az ásványi lítium kitermelése párologtatással történik. A természetes párolgás mellett létezik mesterséges párolgás is, amely végül a „fehér aranyat” hagyja hátra. A felszíni vizek és a földalatti tározók ennek következtében történő süllyedése még nem kellően kutatott.
Az ipari lítiumkitermelés első hatásai azonban már láthatóak a világ legszárazabb sivatagának néhány oázisából. A sós tó közelében fekvő kis faluban, Toconaóban állítólag 70 százalékkal csökkent a zöldség- és gyümölcstermesztés, és félő, hogy a helyi élelmiszerellátásra nézve pusztító következményekkel jár. Korábban a terményeket még a 140 kilométerre lévő Calamában is eladták.
Miközben az Atacama Néptanács követelései és ígéretei teljesülésére vár, gazdasági téren máris tények születtek, amint azt a 2023-ra vonatkozó exportadatok mutatják. 230.000 tonnával 15 százalékkal több lítiumterméket bányásztak és exportáltak, mint 2022-ben. Kína a fő vásárló, elsősorban lítium-karbonát, lítium-hidroxid és lítium-szulfát.
A termelési volumen jelentős növekedése ellenére azonban a bevétel 300 millió dollárral 7,8 milliárd dollárra csökkent. Ez jól mutatja a nyersanyagtermelő országok függőségét a nemzetközi tőzsdétől. Amíg ezek az országok nincsenek abban a helyzetben, hogy a technológia és az iparosítás révén értékteremtést fejlesszenek hazai gazdaságukban, addig a tőzsdei árak hullámvasútjától függnek, és maguknak kell megbirkózniuk a hátrahagyott környezeti károkkal.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „Európa visszatért Latin-Amerikába” mottója alatt – ami ott másképp hangzik, mint Brüsszelben – a politikus ismertette az Európai Unió kívánságait a 2023. júniusi stabil energiaellátásról. A Mexikóba, Brazíliába, Argentínába és Chilébe tett útja során az uniós vezető és a chilei elnök találkozójának középpontjában a zöld hidrogénben rejlő lehetőségek és a fenntartható lítiumipar fejlesztése állt.
Írta: Michael Roth
Forrás: Amerika21
Kapcsolódó cikk: Kizsákmányolás határok nélkül
