Vasárnap elnökválasztást tartanak Kolumbiában. A választáson a szélsőjobboldali ügyvéd és vállalkozó, Abelardo de la Espriella, valamint a baloldali szenátor, Iván Cepeda szállnak szembe egymással. Az első fordulóban De la Espriella 43,74 százalékos eredménnyel jutott be a második fordulóba, Cepeda pedig 40,90 százalékkal követte őt. A holnapi, vasárnapi választás dönti el, ki lesz a hivatalban lévő elnök, Gustavo Petro utódja a 2026-tól 2030-ig tartó hivatali időszakra.
A választási kampány erős politikai feszültségek közepette ér véget. Mindkét jelölt azzal vádolja a másikat, hogy rossz irányba akarja vezetni az országot. Míg De la Espriella a Petro-kormány politikájának folytatásától óva int, Cepeda ellenfelét egy konzervatív projekt képviselőjeként jellemzi, amely veszélyeztetné a társadalmi reformokat és a békefolyamat előrehaladását.
A szavazás előtt néhány nappal a legtöbb közzétett közvélemény-kutatás szerint De la Espriella vezet. A megfigyelők emellett rámutatnak arra, hogy több közvélemény-kutató intézet már az első fordulóban is alábecsülte a támogatottságát.
De la Espriella választási kampánya elsősorban a biztonság, a gazdasági növekedés, az adócsökkentések és az állami hatalom megerősítése témákra összpontosított. Nyilvános fellépésein keményebb fellépést ígért a fegyveres csoportok ellen, és bejelentette, hogy vissza kívánja vonni a Petro-kormány több reformját. Emellett nyilvános támogatást kapott Donald Trump amerikai elnöktől, aki őt a két ország közötti kapcsolatok elmélyítésére alkalmas jelöltnek nevezte.
Iván Cepeda kampányának középpontjába a szociális reformok és a békemegállapodások védelmét állította. Támogatást kapott többek között szakszervezetektől, társadalmi mozgalmaktól, valamint őslakos és afrokolumbiai szervezetektől.
Gustavo Petro elnök szintén központi szerepet játszott a választási kampányban. Noha ő maga nem indul a választáson, nyilvános nyilatkozatai és közösségi médiában tett bejegyzései rendszeresen politikai vitákat és reakciókat váltanak ki mindkét jelölt részéről. Több média is a kormányzati munkájának eddigi értékelését nevezte meg a választási kampány egyik központi témájának.
A kampány során emellett viták folytak az első fordulóban előforduló esetleges szabálytalanságokról is. A kormánypárti képviselők további garanciákat és ellenőrzési mechanizmusokat követeltek a második fordulóra vonatkozóan. A választási hatóságok elutasították a manipulációval kapcsolatos vádakat, és hangsúlyozták, hogy a választási folyamatot nemzeti és nemzetközi megfigyelők fogják kísérni. Iván Cepeda ugyan kijelentette, hogy „nincsenek olyan mértékű szabálytalanságok, amelyek alapján választási csalásról lehetne beszélni”, ugyanakkor a második fordulóban további garanciák és ellenőrzések mellett szállt síkra.
Petro korábban kijelentette, hogy nem ismeri el az eredményt, és választási csalásra utaló jeleket hozott fel. Cepeda nyilatkozatai ezzel ellentmondtak. Dieter Drüssel egy cikkében azt feltételezi, hogy Cepeda ezzel el akarta kerülni a konfliktust, hogy ne riassza el a „középen álló szavazókat”.
A további televíziós viták kérdése is vitákat váltott ki. Cepeda a választási kampány utolsó napjaiban egy újabb közvetlen párbajra szorgalmazott, és azzal vádolta De la Espriellát, hogy elkerüli a nyilvános konfrontációt. De la Espriella viszont kijelentette, hogy hajlandó részt venni, de ezt ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az alelnökjelölteket is bevonják.
A formátummal kapcsolatos eltérő elképzelések végül megakadályozták, hogy a két jelölt a második forduló előtt még egyszer szembekerüljön egymással.
A politikai feszültség a támogatók nyilvános nyilatkozataiban is tükröződik. Bogotá volt polgármestere, Claudia López, megindokolta Cepeda iránti támogatását, és „minden szempontból tisztességes embernek” nevezte őt. De la Espriellaról azt mondta, hogy ő a „korruptak védelmezője”, és lehetséges, hogy profitált abból, hogy „a legkülönbözőbb maffiózók imázsát és pénzét tisztára mossa”. Paloma Valencia szenátor viszont De la Espriellát támogatta, és kijelentette, hogy a második forduló lehetőséget kínál egy politikai irányváltás bevezetésére és az ország biztonsági helyzetének javítására, valamint hangsúlyozta, hogy Kolumbia „nem fog a kommunizmus kezébe kerülni”.
A választásokat Kolumbia határain kívül is figyelemmel kísérik. Az országot Latin-Amerika fontos politikai és gazdasági szereplőjének, valamint az USA szoros partnerének tartják. A megfigyelők ezért a szavazásban nem csupán a kolumbiai jövőbeli kormányról szóló döntést látják, hanem a régió politikai erőviszonyaira vonatkozó jelzést is.
Írta: Sven Hanfstängl Reuss
Forrás: Amerika21
