A dokumentumfilmet nagyon jól fogadták. Fókuszban a „Lava Jato hadművelet”. Stone Luláról: „Mélyen csodálom ezt az embert”.
Legalább öt percig tapsolt a közönség Oliver Stone és Robert Wilson amerikai rendezők Lula című dokumentumfilmjének világpremierjén a cannes-i filmfesztiválon.
„Ez a film egy nagyon különleges emberről szól a mai világban, egy egyedülálló vezetőről ezen a bolygón” – mondta Stone a sajtónak. A rendező szerint dokumentumfilmjének főszereplője „azon kevés politikai vezetők egyike, aki a munkásosztályból származik, valaki, aki keményen megküzdött azért, hogy oda kerüljön, ahol van”.
Az elnök karrierje kíváncsivá tette Stone-t. „Lula csak hetedik vagy nyolcadik osztályban tanult meg olvasni. Nagyon nehezen csinált karriert” – mondja a filmes. „Nagyon csodálom ezt az embert. Tudom, hogy a gazdagabb rétegekből sokan gyűlölik őt, és tudom, hogy néhányan azért vannak itt, hogy szidják őt. Kérem, ne utálják őt, mert ő egy csodálatos lélek”.
A film Lulát a hetvenes években szakszervezeti tagként való felemelkedésétől az elnöki székbe való visszatéréséig mutatja be. A film azonban azokra az évekre összpontosít, amikor a Munkáspárt (PT) vezetője a Latin-Amerikában általánosan „lawfare”-nek nevezett, azaz a politikai ellenfél megkárosítására vagy delegitimálására irányuló igazságügyi hadviselés célpontjává vált. Lula esetében ez a „Lava Jato” korrupciós botrány nyomán történt.
A Legfelsőbb Bíróság (STF) 2021-ben 580 napos börtönbüntetés után felmentette őt állítólagos korrupció miatt. Az STF egyik bírája azt mondta, hogy Lula elítélése „az ország történetének egyik legnagyobb igazságszolgáltatási tévedése” volt.
A The InterceptBrasil weboldal riportsorozata, amelyet Glenn Greenwald újságíró, a film másik fontos interjúalanya vezetett, leleplezte a Lava Jato elfogultságát.
Az újságsorozat mellett a dokumentumfilm az amerikai igazságügyi minisztérium beavatkozására is utalásokat tartalmaz. Stone hangsúlyozza, hogy Lulát azért börtönözték be, hogy megakadályozzák, hogy induljon a 2018-as elnökválasztáson. Ez négy évvel késleltette a baloldal visszatérését a hatalomba.
Cristiano Zanin, Lula egykori ügyvédje és Walter Delgatti Neto, a Lula elleni összeesküvésről szóló privát kommunikációt feltáró hacker vallomásai alapján Stone különösen az akcióért felelős bíró, Sergio Moro törvénytelen módszereit mutatja be. Az STF 2021-ben gyanúsítottá nyilvánította Morót.
A filmből nem marad ki Jair Bolsonaro volt elnök sem, aki valószínűleg a legnagyobb haszonélvezője volt a bebörtönzésnek és a választójogi ellehetetlenítésnek. Az általa tett ellentmondásos és közismert kijelentéseket a filmben reprodukálják. Elnökké választása után Bolsonaro kinevezte Morót igazságügyi és közbiztonsági miniszternek.
Stone az amerikai elnökökkel való kapcsolatáról kérdezi Lulát. A brazil elnöknek nyolcéves hivatali ideje alatt két amerikai kormányfővel volt dolga: a republikánus George W. Bush-sal és a demokrata Barack Obamával. Anélkül, hogy részletekbe menne, Stone bemutatja az USA befolyását mind a Dilma Rousseff elnököt megbuktató 2016-os államcsínyre, mind Lula megpróbáltatásaira.
Úgy tűnik, a filmkészítők célja az, hogy Lulát az ellenállás szimbólumaként mutassák be egy olyan időszakban, amikor az ultrajobboldal nemzetközi szinten egyre nagyobb teret nyer.
Thierry Frémaux, a cannes-i filmfesztivál általános küldötte rámutatott egy további motivációra, amiért érdemes megnézni ezt a filmet: „Oliver Stone mozijában a filmezés és a kamera használata fegyver és a kortárs történelem megismerésének és újraírásának eszköze”.
Forrás: Amerika21
