A kubai minisztertanács elemezte a gazdaság helyzetét, és új intézkedésekről döntött. A szocialista szigetország gazdasága négy éve súlyos válságban van, amely az utóbbi időben elsősorban infláció és energiahiány formájában nyilvánult meg.
A kormány az év eleje óta egy „makrogazdasági stabilizációs programmal” próbál mindezek ellen tenni, amelynek célja többek között a magas, 18%-os költségvetési hiány csökkentése.
Miután 2023-at évet két százalékos recesszióval zárták, 2024 első féléve is elmaradt a várakozásoktól. Manuel Marrero miniszterelnök „összetett forgatókönyvről beszélt, amelyen keresztülmegyünk”. A Miguel Díaz-Canal elnök által 2023 decemberében meghirdetett „hadigazdaság” (economía de guerra) metaforáját használta, amelyhez az állami kiadásoknak idén alkalmazkodniuk kell.
A turizmus lassú fellendülése és az Egyesült Államok szankciói miatt kialakult akut devizahiány jelentősen korlátozta a kormány pénzügyi mozgásterét. A kormányzati kiadások egy részének újbóli centralizálása, amelyet a jövőben havonta felülvizsgálnak majd, azt hivatott biztosítani, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket a lehető leghatékonyabban használják fel. Emellett az állami és a magánszektor összefonódása új szinergiákat kíván teremteni a helyi termelés fokozása és az import kiváltása érdekében.
A kiigazítási program részeként az év elején megemelték az üzemanyag és a dohánytermékek árát, és új importvámokat vezettek be. Ezzel egyidejűleg az oktatási és az egészségügyi ágazatban emelkedtek a fizetések.
Mildrey Granadillo de la Torre kubai gazdasági miniszterhelyettes a találkozón új, „egységesített” árpolitikát jelentett be, amely az állami szektorra és a magánvállalatokra egyaránt vonatkozik. Első lépésként ezen a téren július 1-jén 30 százalékra korlátozták a magánszektornak árut értékesítő állami vállalatok haszonkulcsát. Ennek célja a külkereskedelmi korrupció elleni küzdelem és a fogyasztók költségeinek csökkentése.
Hat alaptermékre vonatkozó ideiglenes árplafonokat, amelyeknek ugyanebben az időben kellett volna a magánszektorra is vonatkozniuk, elhalasztották. Lourdes Rodríguez pénzügyminiszter-helyettes kifejtette, hogy a magánérdekcsoportokkal folytatott párbeszédet folytatni fogják, hogy „a kereskedők és a fogyasztók számára méltányos konszenzusra jussanak”. A közgazdászok a múltban kritizálták az árplafonokat hatékonyságuk hiánya miatt, ezért a kormány ezúttal a jelek szerint arra törekszik, hogy az érintett érdekelt felekkel szoros konzultációt folytasson.
A találkozón a korrupció és az adóelkerülés elleni küzdelem is prioritásként szerepelt. Emellett a köz- és a magánszektor közötti kapcsolatokat is jobban kell strukturálni, beleértve a tervezési rendszerek reformját is. Kuba idén tervezi az állami szektor átalakítását egy új társasági törvény („Ley de Empresas”) révén, amely a piaci mechanizmusok alkalmazásának kiterjesztését célozza.
Írta: Marcel Kunzmann
Forrás: Amerika21
