Argentína gazdasága „szabadesésben van” – ezzel a címmel jelent meg pénteken a Página 12 című napilap. Augusztus első hetében az ország szupermarketjei átlagosan 21 százalékos forgalomcsökkenést regisztráltak. A szociális rablás és a reálbércsökkenés miatti vásárlóerő-gyengülés drámai hatással van – magyarázzák baloldali közgazdászok, akik olyan forgatókönyvről beszélnek, amely pusztítóbb, mint a koronavírus-válság vagy a 2001-es államcsőd. És miközben sok üzletember is „példátlan katasztrófáról” beszél, a kormány kijelenti: „a legrosszabbon túl vagyunk”. Javier Milei jobboldali államfő neoliberális politikájának diadalaként ünnepli az infláció júliusi négy százalékra való csökkenését.
Az Országos Statisztikai és Népszámlálási Intézet (INDEC) adataira hivatkozik, amelyek szerint az inflációs ráta júliusban 0,6 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest, és az áremelkedés négy százalékra lassult. „Gyerünk, Toto carajo” – gratulált Milei gazdasági miniszterének, Luis »Toto« Caputónak az X-en. Szándékosan figyelmen kívül hagyta, hogy az infláció még mindig riasztóan magas, 263,4 százalékos 2023 júliusához képest. Ehhez jelentősen hozzájárult az argentin peso Milei és Caputo által decemberben elrendelt leértékelése. A kormányzati intézkedés kezdetben az árak további emelkedéséhez és a kereslet csökkenéséhez vezetett.
Mivel a készletek kifogyásával fenyegetett, az élelmiszer-kiskereskedők akciós ajánlatokkal csábítottak. Ez lelassította az áremelkedés ütemét. Ez a „dezinfláció” azonban nem jutott el az átlagfogyasztóhoz, ahogy arról a Página 12 pénteken beszámolt. A helyi és távolsági tömegközlekedés, a benzin, az energia, az iskolai díjak, az útdíjak stb. szabályozott áremelkedései „kioltották az alsó és középső jövedelműek vásárlóerejét” – írta a lap. Az alapvető árukosár négyötödének árait emelte az állam. Annak ellenére, hogy kétségbeesetten próbálják több mint 30 százalékos kedvezményekkel fellendíteni a fogyasztást, az üzletek kevesebbet adtak el, mint a 2001-es válság idején – írta az újság. Akkor Buenos Airesben az üzletek több mint felének be kellett zárnia és Argentína a világ egyik legszegényebb országává vált. „A pohár félig tele vagy félig üres. Az infláció csökken, de továbbra is nagyon magas szinten van” – minősítette Milei öndicséretét Gabriel Rubinstein, a 2022-es és 2023-as gazdasági miniszterhelyettes a Szputnyik orosz ügynökségnek.
Kézművesek, szolgáltatók és más üzletemberek a Página 12-nek elmondták, hogy „mindenhol »érezhető a félelem a pénzköltéstől«: nincs biztonság”. A még rendszeres jövedelemmel rendelkező családok anyagi forrásait adókra, illetékekre, áramra, gázra, vízre és közlekedési díjakra fordítják. A Scentia tanácsadó cég szerint a kiskereskedelmi forgalom, valamint a kis- és középvállalkozások forgalma júliusban 16,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, négy százalékponttal több, mint júniusban (12,4). A cég adatsorai szerint ez volt a hetedik egymást követő hónap, amikor ilyen jelentős visszaesés volt tapasztalható. Korábban még soha nem jegyeztek fel ehhez foghatót. Az augusztus első hetében bekövetkezett további 21 százalékos csökkenés azt sugallja, hogy a „legrosszabb” még messze nem ért véget, ahogyan azt a Milei állítja. „Ez egy példátlan katasztrófa” – mondta egy üzletember a Página 12-nek.
Most mindenütt összehasonlítást vonnak az ország súlyos szociális válságával, amelyet Mauricio Macri jobboldali elnök kormánya alatt, 2015 és 2019 között élt át az ország. 2016 júliusában, e kormányzati ciklus legsötétebb hónapjában a fogyasztás mindössze 4,5 százalékkal csökkent az előző évhez képest, ami akkoriban megkongatta a vészharangokat. „Nem véletlen, hogy a visszaesés oka ugyanaz volt, mint ma, nevezetesen az árak és a tarifák teljes deregulációja, amely szétzúzta a középszektort” – írja a Página 12. »Milei most hozzáteszi, hogy a nulla infláció elérése érdekében brutális gazdasági depressziót hoz létre«.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt