ENSZ Fenntartható Fejlődési Csúcstalálkozón az állam- és kormányfők New Yorkban számba veszik a 2030-as menetrendet.
Hétfőn New Yorkban az ENSZ fenntartható fejlődési csúcstalálkozójával megkezdődött az ENSZ kiemelkedő jelentőségű találkozóinak sorozata. A csúcstalálkozó célja az volt, hogy a 2030-as menetrend félidejénél számot vessenek azzal a 17 céllal, amelyek megvalósítására az ENSZ tagállamai 2015-ben kötelezettséget vállaltak. Ezek között szerepel a szegénység és az éhezés felszámolása, a nemek közötti egyenlőség és az ökológiai átalakulás. Siker nem látszik, sőt, az utóbbi időben a helyzet ismét romlott. Jelen állás szerint a céloknak mindössze 15 százaléka tűnik elérhetőnek. A 30 százalék esetében stagnálás, sőt visszalépés figyelhető meg. Ha semmi sem változik, az ENSZ előrejelzései szerint 2030-ban 575 millió ember fog mélyszegénységben élni, és több mint 600 millió ember fog éhezni. António Guterres ENSZ-főtitkár a fejlődő országok erőteljesebb támogatása mellett kívánt kiállni. A Világbank hitelekről tárgyalna, a nyugati országok jelenleg azért szorgalmazzák ezeket, hogy csökkentsék a kínai hitelek jelentőségét.
A fenntarthatósági csúcstalálkozót szerdán egy ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozó követi, amelyen az éghajlati vészhelyzetről tárgyalnak. New Yorkban már hétfőn tízezrek tüntettek a fosszilis tüzelőanyagok gyors kivezetéséért, utalva az elmúlt hónapok hőhullámaira, viharaira és árvízkatasztrófáira. Emellett ma, kedden kezdődik az ENSZ Közgyűlésének idei általános vitája, amelyre jövő hét keddig mintegy 140 állam- és kormányfőt várnak. Még Joseph Biden amerikai elnök előtt Luiz Inácio Lula da Silva brazil kormányfő is bejelentkezett keddre. Őt követi Biden, majd valamivel később Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Helyi idő szerint késő délután Olaf Scholz német kancellár is beszédet mond. Szombatra Szergej Lavrov orosz külügyminisztert jelentették be. Előzetesen vad találgatások folytak arról, hogy Zelenszkij és Lavrov esetleg találkozik-e a közgyűlés keretein belül. A hétvégén Zelenszkij „második Hitlernek” nevezte Vlagyimir Putyint, és Ukrajna veresége esetén további orosz inváziókra és „harmadik világháborúra” figyelmeztetett.
Még az ENSZ általános vitájának kezdete előtt újra fellángolt a vita az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformjáról. Németország, amely hétfőn este New Yorkban Scholz jelenlétében ünnepelte az ENSZ-hez való csatlakozásának 50. évfordulóját, már évek óta követeli, hogy a Biztonsági Tanácsban legyen egy állandó vétójoggal rendelkező hely. Christoph Heusgen volt német ENSZ-nagykövet, a müncheni biztonsági konferencia jelenlegi vezetője hétfőn amellett foglalt állást, hogy a testületben „Latin-Amerika, Ázsia és mindenekelőtt Afrika nagyobb figyelmet kapjon”, de kijelentette, hogy Berlin követelését már nem tartja megvalósíthatónak. Ehelyett Franciaországnak „európai székhelyként kellene rendelkezésre bocsátania a helyét”. Heusgen nem fejtette ki, hogy Franciaország miért lenne érdekelt saját befolyásának csökkentésében.
Írta: Jörg Kronauer
Forrás: JungeWelt
