Kedden kezdődött az új tanév Kubában. Több mint 1,4 millió diák és 135.000 tanár tért vissza a nyári szünet után a közel 10000 iskolába, egyetemre és oktatási intézménybe.
Az új tanév kezdetét beárnyékolja a karibi országban uralkodó, minden területet érintő válság, amely már az elmúlt tanévben is jelentős problémákat okozott. A legnagyobb kihívásokat a súlyos energiaválság által okozott logisztikai korlátozások jelentik. Ezek érintik az áramellátást, a közlekedést, az iskolai étkeztetést, az iskolai egyenruhákat, valamint a tanárhiányt. Bár ezeken a területeken a helyzet az előző tanévhez képest részben tovább romlott, a személyes oktatáshoz való visszatérés az idei tanév egyik fő célja. A kubai oktatási miniszter, Dr. Naima Trjillo a Mesa Redonda című televíziós műsorban arról beszélt, hogy e cél elérése érdekében több ezer pedagógus hallgató, valamint már nyugdíjas korú volt tanárok fogják vezetni az órákat.
Ennek az intézkedésnek az az oka, hogy a tervezett álláshelyek csupán 73 százaléka van betöltve. Ezt a tanárhiányt különösen érezni fogja a főváros, Havanna, ahol egyedül 3 000, a kelet-kubai tartományokból érkező pedagógust terveznek bevetni. Az eddig előírt iskolai egyenruha viselésével kapcsolatban is rugalmasabb szabályozást terveznek. Mivel a hazai ipar a szükséges iskolai egyenruhák mindössze tíz százalékát tudta előállítani, ebben a tanévben az egyenruha nélkül is lehetővé válik a személyes oktatáson való részvétel. A főként a vidéki régiókban fennálló hosszú iskolai utak problémájára tekintettel azt is tervezik, hogy a diákok a hét folyamán az oktatási intézményekben maradjanak. Az oktatási miniszter tájékoztatása szerint az elmúlt hetekben és hónapokban a diákok családjainak, a pionírszervezetnek, a nők szövetségének és a helyi hatóságoknak közös erőfeszítése révén felújítási munkálatokat hajtottak végre.
Ezen intézkedések célja, hogy a fennálló korlátozások ellenére is biztosítsák a személyes oktatást az egész országban. Az anyagi feltételek megteremtése és a megfelelő tanári létszám biztosítása mellett elsősorban az adott régió és az oktatási intézmény körülményeihez igazodó megközelítés áll a középpontban. A siker kulcsának a „zonas educativas” koncepció alkalmazását tekintik. Ezekben az oktatási zónákban a rendelkezésre álló erőforrások figyelembevételével a különböző évfolyamokat és szakirányokat összevonják, így egy helyen biztosítva a tanítást több tanuló számára. Ezek a stratégiák egyértelműen jelzik, hogy a kubai kormány a súlyos válság ellenére sem hajlandó feladni az oktatást, mint a forradalom egyik legnagyobb vívmányát, és minden szükséges intézkedést megtesz az oktatáshoz való alkotmányos jog védelme érdekében.
Írta: Steffen Niese
Forrás: Amerika21
