Véget ért pénteken Havannában a kubai nemzetgyűlés háromnapos maratoni ülésszaka. A nyári ülésszak középpontjában a folyamatos gazdasági válság állt. Több mint 90 témát vitattak meg, és hat új törvényt fogadtak el. Az havannai parlament 469 képviselője már hétfőn összegyűlt, hogy munkacsoportokban tanácskozzon.
A szerdai ülésszak kezdetén Joaquín Alonso Vázquez gazdasági miniszter számolt be a gazdaság alakulásáról. Kuba bruttó hazai terméke tavaly 1,9 százalékkal zsugorodott. A 2022-ben alig észrevehető fellendülés után bekövetkezett újabb visszaesés egy „összetett forgatókönyv” része, amelyet magas költségvetési hiány jellemez.
„Nincs elegendő devizabevételünk, szinte egyáltalán nem férünk hozzá a külső hitelekhez és a hazai termelés gyenge fellendülése. Ugyanakkor korlátozások vannak az üzemanyag és az energia terén, magas és tartós infláció és magas a külföldi adósság” – foglalta össze a jelenlegi helyzetet. Manuel Marrero kubai miniszterelnök ismét a „háborús gazdaság” (economía de guerra) forgatókönyvéről beszélt.
Bár a devizabevételek az első félévben magasabbak voltak, mint 2023-ban, 222 millió dollárral elmaradtak a tervezettől. A turisták száma tavaly 1,8 millióval csak 52 százaléka volt a 2019-es szintnek, és az első félévben alig nőtt, alig két százalékos növekedéssel.
Az import tavaly 42 százalékkal volt alacsonyabb a tervezettnél, az infláció pedig mérséklődött, de továbbra is magas, 30 százalékos szinten van.
Vázquez a „fejlődés legfőbb akadályának” nevezte a jelenleg is fennálló amerikai kereskedelmi blokádot, amely évente több mint hatmilliárd dollár gazdasági kárt okoz, és különösen a hitelhez, a közvetlen beruházásokhoz és az exportbevételekhez való hozzáférést nehezíti.
A rendelkezésre álló pénzeszközök nagy részét jelenleg élelmiszer- és üzemanyagimportra kell költeni, ezért más területeken takarékoskodnak, és fontos beruházásokat halasztanak el.
A magas szociális kiadások minél hatékonyabb felhasználása és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek ellensúlyozása érdekében a jövőben célzottabbá kell tenni a támogatásokat. Az adminisztrációt ésszerűsíteni kívánják, és több produktív munkahelyet kívánnak létrehozni az állami tulajdonú vállalatoknál. Átfogó szerkezetátalakításukról a tervezett társasági törvény (Ley de Empresas) részeként szintén tárgyaltak a képviselők.
Megállapodtak a magánszektor keretfeltételeinek reformjáról és egy új devizaelosztási mechanizmusról. Marrero bejelentette a dollárosítás kiterjesztését. Bizonyos területeken, például a turizmusban a jövőben készpénz formájában is elfogadják a külföldi valutát. Emellett a magánvállalkozásoknak a jövőben a vámokat és a kikötői díjakat devizában kell fizetniük.
„A mi elképzelésünk semmiképpen sem a gazdaság dollárrá válása, hanem éppen az ellenkezője” – magyarázta Marrero – »de ennek a célnak az elérése érdekében részleges dollárrá válást kell végrehajtanunk, ami lehetővé teszi számunkra, hogy növeljük a devizabevételeinket«.
Az állami szektor devizaszámláit „megtisztítják”. Az első állami exportcégek már „zárt finanszírozási rendszerben” dolgozhatnak, ami lehetővé teszi számukra, hogy önállóan gazdálkodjanak a devizabevételeikkel.
A magánszektorban működő mintegy 11.000 kis- és középvállalkozás (kkv) és 598.270 egyéni vállalkozó számára is változások következnek. A jövőben az új kkv-k engedélyezéséről szóló döntéseket önkormányzati szinten hozzák meg. Cienfuegos városa lesz az első, amely ebben a hónapban megteszi ezt. Az év folyamán minden tartományban legalább egy önkormányzat önállóan dönthet majd az új gazdasági szereplők engedélyezéséről egy tesztfázis keretében.
A jövőben a magánvállalkozásoknak nyilvánosságra kell hozniuk a pénzeszközeik eredetét. Aki importálni kíván, annak azt is igazolnia kell, hogy nincs adótartozása. Az importért viszont csak kubai bankoknál vezetett számlákon keresztül lehet fizetni. A lépést közgazdászok bírálták, mivel jelenleg teljesen tisztázatlan, hogy a gyakorlatban hogyan fogják végrehajtani. A kubai számlákról nem lehet egyszerűen devizát átutalni külföldi partnereknek, és az állam jelenleg nem ad el devizát nem állami szereplőknek.
A korrupció és az adóelkerülés elleni küzdelem minden ülésen folyamatos téma. Idén az állam a becslések szerint 50 milliárd peso adóbevételtől esik el, ami a jelenlegi költségvetési hiány mintegy harmada.
Az adórendszert professzionalizálni kell. Ennek érdekében az adóhatóság, az ONAT hatáskörét kibővítették, és a minisztertanács közvetlen ellenőrzése alá helyezték.
A hónap elején hat alaptermékre vonatkozóan bevezetett új árplafonok bevezetését követően eddig közel 20.000 ellenőrzést végeztek, amelyek összesen 30 millió peso bírságot eredményeztek.
Miguel Díaz-Canel elnök állást foglalt a szigorúbb szabályozással kapcsolatos bírálatokkal szemben. Hangsúlyozta, hogy a kormánynak nem érdeke „a kkv-k elleni boszorkányüldözés”, de „a törvénynek és a rendnek kell uralkodnia, ha az üzleti élet minden formája sikeres és megerősödött akar lenni”.
Pénteken a képviselők elfogadták a migrációs és bevándorlási törvény reformját, valamint az új állampolgársági törvényt. Ez utóbbi az első ilyen jellegű jogszabály a szocialista Kubában. A cél az, hogy a jogi helyzetet összhangba hozzák a 2019-ben elfogadott alkotmánnyal és a jelenlegi nemzetközi gyakorlattal.
A kubaiak a jövőben 24 hónapnál hosszabb ideig tartózkodhatnak majd egyhuzamban külföldön anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, hogy elveszítik tartózkodási engedélyüket vagy vagyonukat. A külföldön élő kubaiak számára egy új befektetői és vállalkozói kategóriát is bevezetnek, ami megnyitja a külföldön élők közvetlen befektetéseinek lehetőségét.
A jövőben a külföldiek számára könnyebb lesz állandó tartózkodási engedélyt szerezni, és lehetőségük lesz arra is, hogy kubai állampolgárrá váljanak. Egy másik új fejlemény, hogy a kettős állampolgárok első alkalommal lemondhatnak kubai állampolgárságukról, és ezután Kubában külföldiként kezelik őket.
Mint Juan Carlos Alfonso, az ONEI nemzeti statisztikai hivatal alelnöke kifejtette, Kuba hatalmas demográfiai kihívásokkal néz szembe. A szigetország lakossága 2020 és 2023 között 10,1 százalékkal csökken, ami abszolút értékben 1,12 millió fős csökkenésnek felel meg. A kivándorlási hullámot nevezte meg fő okként, de elmondta, hogy az egyre öregedő társadalomban az alacsony születési ráta biztosítja, hogy ez a tendencia hosszú távon folytatódjon.
A képviselők elfogadták továbbá az „átláthatóságról és a közérdekű információkhoz való hozzáférésről” szóló új törvényt, valamint a kitüntető címek és állami kitüntetések rendszerének felülvizsgálatát. Az új „A közigazgatási eljárás szabályozásáról szóló törvény” az emberi méltóságot az alkotmánnyal összhangban „minden közigazgatási eljárás alapjává” nyilvánítja.
Írta: Marcel Kunzmann
Forrás: Amerika21
