Tavaly 7.887, 15 év alatti lány hozott világra gyermeket, ami átlagosan napi 22 esetet jelent; a 15–17 éves korosztályban ez a szám tízszerese volt. A Lányok, Fiúk és Serdülők Átfogó Védelméért Felelős Nemzeti Hatóság (Sistema Nacional de Protección Integral de Niñas, Niños y Adolescentes – SIPINNA) vészhelyzetnek minősítette a helyzetet. Az országos „Lányok igen, anyák nem. Egy teljes életért és erőszakmentes jövőért” című országos kampánnyal a lányok elleni szexuális erőszak és a gyermekterhességek ellen kíván fellépni. A programot a mexikói főváros keleti részén, Iztapalapában mutatták be.
Gyermekkori terhesség – a kényszerű szaporodás egyik formája
Lorena Villavicencio Ayala, a SIPINNA vezetője kijelentette, hogy a 15 év alatti lányok terhességét nem szabad tovább olyan dologként elfogadni, ami egyszerűen csak megtörténik: „Nem tehetünk úgy, mintha ez normális lenne” – hangsúlyozta. Ha egy 10 és 14 év közötti lány teherbe esik, annak semmi köze a szerelemhez, hanem az erőszakhoz, az egyenlőtlenséghez, illetve a felnőttek és az intézmények kudarcához. A 15 év alatti lányok terhességét kényszerű szaporodásnak kell tekinteni, amely többségében erőszakon és egyenlőtlenségen alapul – ez a SIPINNA megközelítése. 2018 és 2025 között a gyermekterhességek száma akár 24,9 százalékkal is visszaesett, ennek ellenére a hatóság továbbra is vészhelyzetről beszél, amely hatékony intézkedéseket tesz szükségessé a megelőzés, a korai felismerés és a gondozás terén. A SIPINNA emellett megállapította, hogy a gyermekterhességek nem kizárólag a vidéki településeken fordulnak elő. Az összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy 2024-ben a gyermeket világra hozó 10–14 évesek több mint fele városi területeken élt.
Az iskola, mint potenciális menedékhely
Liliana Chopitea, a UNICEF Brazília gazdasági és szociálpolitikai osztályának vezetője rámutatott a gyermekterhességek hatására a lányok és fiatalok oktatási és szakmai esélyeire, valamint gazdasági önállóságára. Itt nem csupán egészségügyi szempontokról van szó, hanem a fejlődésről és a társadalmi igazságosságról is. A gyermekterhességek elleni stratégia bemutatásakor Villavicencio, a SIPINNA vezetője rámutatott arra, hogy a gyermekkori anyaságnak milyen következményei vannak az egész további életre nézve: megszakad az oktatás, korlátozódnak a szakmai lehetőségek, tovább erősödik a gazdasági függőség és az egyenlőtlenség. Az érintett lányok 80 százaléka már elhagyta az iskolát, ezért akár az is elképzelhető, hogy az iskola intézményi keretei egy lehetséges védelmi teret jelentenek. Villavicencio így fogalmazott: „Azt szeretnénk elérni, hogy a lányok iskolába járjanak, és szabadon dönthessenek az életükről.”
A településekre irányuló stratégia
A „Lányok igen, anyák nem” kampány célja, hogy a szövetségi, tartományi és önkormányzati hatóságok összehangolásával megelőző és gondozási intézkedéseket vezessenek be az ország településein, hogy a szexuális erőszak eseteit hatékonyabban és korábban felismerjék, átfogó gondozást nyújtsanak, és feltárják a terhesség mögött álló, lányok ellen elkövetett esetleges bűncselekményeket. Ebben segít a „Ruta NAME” mechanizmus, amely az egészségügyi és oktatási intézmények, az ügyészségek és a családsegítő szolgálatok között koordinálja a terhes vagy már anyává vált, 15 év alatti lányok és fiatalok gondozását.
A SIPINNA intézményközi koordinációs mechanizmus azon az alapelven alapul, hogy a cél nem csupán a gyermekek terhességének megelőzése. Ugyanilyen fontos az erőszakos cselekmények és az esetleges elkövetők azonosítása, az érintettek újbóli áldozattá válás nélküli gondozása, valamint jogaik teljes körű helyreállítása.
Írta: Georgina Monroy Vázquez
Forrás: NPLA
