Bolívia gazdasága 2023 első negyedévében tovább növekedett a folyamatban lévő globális válságok, például az ukrajnai konfliktus és a Covid 19 világjárvány késői hatásai ellenére. A bruttó hazai termék (GDP) 2,3 százalékos növekedésével és az 1,16 százalékos júliusi inflációval Bolívia gazdasága stabilitást mutat.
„A világgazdaság recesszió vagy a gazdasági növekedés csökkenése felé tendál, amihez inflációs nyomás társul, különösen a fejlett országokban, de Bolívia kiemelkedik a pozitív gazdasági növekedéssel” – mondta Sergio Cusicanqui fejlesztési tervezési miniszter.
Minisztériuma szerint, amely hivatalosan a múlt héten mutatta be a számokat, a GDP növekedése elsősorban a belső keresletnek köszönhető, ami viszont „megerősíti az ország visszatérését a gazdasági növekedés útjára”.
A bolíviai adatok összhangban vannak a kormány 2023-ra vonatkozó költségvetési és pénzügyi előrejelzésével (PFF), amely januárban 4,8 százalékos GDP-növekedést és 3,2 százalékos inflációt jósolt az évre. Így különösen az inflációs ráta jelentősen elmarad a Latin-Amerikára várt 11,8 százalékos átlagértéktől.
Különösen a latin-amerikai gazdasági növekedés átlagát tekintve, amely hét (2021) és négy százalékról (2022) mindössze 1,6 százalékra (2023) esett vissza, Bolívia növekedése figyelemre méltó.
Mind az árstabilitás és a kontrollált infláció, mind a vele járó belső kereslet és a megnövekedett állami beruházások a 2006-ban Evo Morales korábbi elnök alatt bevezetett és Luis Arce elnök által továbbvitt „produktív szociális közösségi gazdasági modell” (Modelo Económico Social Comunitario Productivo) eredményei.
„Azt akarjuk, hogy a bolíviaiak egyre több nemzeti terméket fogyasszanak, ezért iparosítunk az import helyettesítésével” – magyarázza Cusicanqui.
A szociális és pluralista gazdaság e modelljének sikertörténetével, amelynek elsősorban a lakosságot és az ország iparosítását kell szolgálnia, Arce elnök is bemutatkozott a Brics-csoport 15. johannesburgi csúcstalálkozóján, amelyre dél-afrikai kollégája, Cyril Ramaphosa hívta meg.
Bolívia hivatalosan június 12-én kérte felvételét a Brics-csoportba, így egyike annak a több mint 20 országnak, amely csatlakozni kíván a jelenleg Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő államcsoporthoz. A Brics-csoport a világ népességének 40 százalékát tömöríti, és egymaga a globális GDP 30 százalékát, valamint a nemzetközi kereskedelem mintegy 20 százalékát adja.
A bolíviai elnök a Brics-közösséghez intézett beszédében hangsúlyozta, hogy ennek az országcsoportnak a bővítése lehetővé teszi a nemzetek számára a nemzetközi piacokhoz való hozzáférést „anélkül, hogy méltóságukat fel kellene adniuk, politikai kondicionálás, szankciók vagy militarista megfélemlítés nélkül”.
„Bolívia és a Brics-országok jelenlegi öt tagja közös elképzelést vall egy olyan nemzetközi rendről, amely az egyenlőségen, a komplementaritáson, a szolidaritáson, a befogadáson, a konszenzuson, a kölcsönösen előnyös együttműködésen, a népek szuverenitásának és önrendelkezésének tiszteletben tartásán alapul a horizontális multilateralizmus keretein belül” – folytatta Arce. Brazil kollégájához, Luiz Inácio Lula da Silvához hasonlóan Arce is „a népek fenntartható fejlődését szolgáló többpólusú pénzügyi rendszer” mellett száll síkra.
A kedvező gazdasági adatok az Arce elnök vezette MAS (Moviemiento al Socialismo – Mozgalom a Szocializmusért) kormány népszerűségi mutatóiban is tükröződnek, amelyek júliusban, a kormányzati ciklus felénél 33 százalékpontról 38 százalékpontra emelkedtek.
Írta: Georg Weigand
Forrás: Amerika21
 2,3…){kind=link}