Claudia Sheinbaum mexikói elnök egy új alkotmányos kezdeményezést mutatott be, amely betiltja a genetikailag módosított kukorica termesztését. A kezdeményezés szövege azt is javasolja, hogy a kukoricát a „nemzeti identitás” részeként határozzák meg. Sheinbaum szerint az agroökológiai technikákat kellene támogatni e növény termesztésében.
Kezdeményezését azt követően terjesztette elő, hogy Mexikó 2024 végén elveszítette a génmódosított kukoricával kapcsolatos vitát az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás T-Mec (USA, Kanada, Mexikó) választottbírósága előtt. A vita azt követően alakult ki, hogy Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök rendeletben tiltotta meg a génmódosított kukorica emberi fogyasztásra történő vásárlását, felhasználását és behozatalát. Az USA és Kanada azzal érvelt, hogy ezek az intézkedések sértik a T-MEC-ben foglalt kötelezettségeket. Ráadásul Mexikó tudományosan nem bizonyította a génmódosított kukorica állítólagos egészségügyi kockázatait.
Sheinbaum most a kukorica származási országában alkotmányjogilag akarja rögzíteni a védelmet. A génmódosított kukorica és a glifozát használata ellen évek óta kampányoló szervezetek azonban csalódottak a kezdeményezéssel kapcsolatban: a kritika szerint ugyan megtiltja a génmódosított kukorica mexikói termesztését, de az emberi fogyasztásra szánt behozatal tilalmáról már nem rendelkezik.
A „Nincs kukorica, nincs föld” (Sín Maíz no hayPaís) országos kampány hangsúlyozza, hogy az új alkotmányos reformnak „világosan és egyértelműen” ki kell mondania, hogy tiltja a génmódosított kukorica termesztését és fogyasztását egyaránt. A kukoricafajtákat „biokulturális örökségnek” kell tekinteni, mivel nemcsak „identitásképző elemet”, hanem „genetikai erőforrást” is jelentenek, amelyet a gének szabadalmaztatása révén komolyan fenyeget a kisajátítás.
David Rivero Fragoso, a „Nincs kukorica, nincs föld” ügyvédje szerint Sheinbaum javaslata López Obrador rendeletének „elárulása”. Rivero értékelésében a jelenlegi politikai kontextus döntő szerepet játszik. Donald Trump amerikai elnök beiktatását és Mexikónak a T-Mec bizottság előtt elszenvedett vereségét követően az elnök úgy véli, hogy a csatát elvesztették. „El akarja kerülni a további konfliktusokat” – mondta Riveroa »LaCoperacha« című lapnak adott interjúban.
Az őshonos kukorica genetikai szennyeződését először 2001-ben észlelték Mexikóban. Mexikót a biológiai sokféleség, valamint 59 kukoricafajta háziasításának és diverzifikációjának származási központjának tekintik.
A kukorica mindenütt jelen van a mexikói konyhában, amelyet az UNESCO a világörökség részeként ismer el. Átlagosan minden mexikói naponta 328 gramm kukoricát fogyaszt. A fogyasztás nagyrészt hazai termesztésből fedezhető, de Mexikó nagy mennyiségű genetikailag módosított kukoricát importál az USA-ból ipari célokra, többek között takarmányozásra.
Írta: Philipp Gerber
Forrás: Amerika21
