Venezuelában a jobboldali ellenzéki González Maduro elnök riválisa akar lenni, amikor újra beiktatják hivatalába. A 2013 óta hatalmon lévő Nicolás Maduro venezuelai elnököt pénteken újabb hatéves ciklusra esketi fel a nemzetgyűlés. A Nemzeti Választási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság által megerősített eredmények szerint a július 28-i választásokon a szavazatok 51,95 százalékát kapta. Edmundo González, a később 43,18 százalékkal alulmaradt jobboldali ellenzéki jelölt azonban nem ismeri el a hivatalos számokat, és szintén igényt tart az államfői posztra.
Bár Venezuelában elfogatóparancsot adtak ki ellene hivatalbitorlás, hamisítás és összeesküvés miatt, és 100 ezer dolláros jutalmat ajánlottak fel elfogásáért, González bejelentette, hogy január 10-én Caracasban leteszi az esküt, hogy „átvegye a hatalmat”.
Miután a 75 éves exdiplomata szeptemberben a venezuelai kormány jóváhagyásával Spanyolországba menekült, és ott politikai menedékjogot kért, a múlt hét végén az Egyesült Államokban és több jobboldali latin-amerikai országban tett körútra indult. Javier Milei ultrajobboldali argentin államfő mellett Joseph Biden amerikai elnök, Donald Trump leendő biztonsági tanácsadója, Mike Waltz, valamint Uruguay, Panama és a Dominikai Köztársaság államfője is támogatásáról biztosította. Andrés Pastrana volt kolumbiai elnök a CNN-nek bejelentette, hogy ő és nyolc másik volt elnök pénteken elkíséri Gonzálezt Caracasba, hogy ott letehesse a hivatali esküt. Diosdado Cabello venezuelai belügyminiszter ezután kijelentette, hogy Gonzálezt és az őt kísérő volt elnököket, akiket a caracasi parlament nemkívánatos személyeknek nyilvánított, letartóztatják, ha megpróbálnak illegálisan beutazni az országba.
A kormány szigorította a biztonsági intézkedéseket a rendszer militáns ellenfeleinek bejelentett akciói és a hadsereghez intézett felhívásaik miatt, hogy álljanak szembe Maduróval. Amint arról a Telesur beszámolt, María Corina Machado ultrajobboldali ellenzéki vezető, akinek Gonzálezt tartják frontemberének, felszólította támogatóit, hogy „országszerte tüntessenek a kormány megdöntéséért”. Kedden a biztonsági erők hét ukrán, amerikai és kolumbiai „zsoldost” is letartóztattak, akik állítólag „terrorista akciókat” terveztek. Maduro a Biden és González találkozója után azzal vádolta a leköszönő amerikai elnök kormányát, hogy „puccskísérletet” finanszíroz. Az ellenzéki politikus erre nem reagált. Ehelyett azt állította a X-en, hogy „feketébe öltözött álarcosok” elrabolták vejét, Rafael Tudarest. Nem volt azonban világos, „hogy az incidensnek köze volt-e az állami biztonsági erőkhöz, rutinszerű letartóztatásról vagy emberrablásról volt-e szó, ahogy azt az ellenzéki vezető elítélte” – írja az Efe spanyol ügynökség.
Míg Tudares állítólagos eltűnését a jobboldal instrumentalizálta, addig Enrique Márquez – a Centrados párt korábbi ellenzéki elnökjelöltjének – keddi letartóztatása az állambiztonságiak részéről mind a González egyik támogatójának számító „Voluntad Popular” nevű Chávez-ellenes csoport, mind a Venezuelai Kommunista Párt (PCV) figyelmét felkeltette. A PCV politikai irodája, amelynek Márquez javára tett választási felhívása megosztott visszhangra talált a venezuelai baloldalon belül, követelte „a volt elnökjelölt azonnali szabadon bocsátását és az állami elnyomás megszüntetését”. Venezuelában „veszélyes összeesküvés” folyik a PSUV (Maduro pártja) vezetésének „teljes ellenőrzése alatt” – olvasható a Tribuna Popular című pártlapban szerdán megjelent nyilatkozatban. A PCV ezért felszólítja a „valóban demokratikus és népi erőket”, hogy a lehető legszélesebb körű „cselekvési egységet” alakítsák ki, hogy „szembeszálljanak Nicolás Maduro munka- és népellenes kormányának tekintélyelvű kurzusával”.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
