A kolumbiai elnökséghez tartozó Átláthatósági Titkárság bemutatta az első jelentést az ország korrupciós ügyek eredményességéről illetve jobban mondva eredménytelenségéről. Ebből kiderül, hogy az esetek 94 százalékában nem született ítélet.
A titkárság vizsgálata a 2010 és 2023
közötti időszakra terjed ki, a jelentés szerint 57.582 büntetőügyi eljárásból mindössze
hat százalék vezetett elítéléshez, 77 százalékuk pedig továbbra is vizsgálati
szakaszban van. Ennek következtében az elévülési idő lejár, és a határidők
lejártával az eljárásokat megszüntetik.
A leggyakoribb bűncselekmények a hűtlen
kezelés és a szabálytalan szerződéskötés, ezt követi a zsarolás, a
megvesztegetés, a szerződéskötésben való jogtalan érdekeltség, a jogtalan
meggazdagodás és a köztisztviselők befolyással való üzérkedése.
A titkárság vezetője, Andrés Idárraga ezt „az
ország szégyenének” nevezte, és egy állami intézményekből és ellenőrző
szervekből álló „Nemzeti Erkölcsjavító Bizottság” létrehozását szorgalmazta,
amelynek elnöke a köztársasági elnök lenne.
Az első helyen a korrupció miatt a
legmagasabb büntetlenségi rátával rendelkező megyék között San Andrés Islas
áll, majd Guaviare, Bolívar, Putumayo, La Guajira, Casanare, Córdoba, Vaupés és
Arauca következik.
Francisco Barbosa főügyész
visszautasította a jelentést, és kiemelte saját sikereit hivatalának élén.
Magát az ügyészséget azonban megkérdőjelezi, hogy több kulcsfontosságú
területen nem történt előrelépés.
A jelentéssel szembeni ellenállás a
Nemzeti Államvédelmi Ügynökség jelenlegi vezetőjétől, Martha Lucía Zamorától is
érkezett, aki 2012 márciusában a főügyészséget vezette.
Kolumbiából továbbra is újabb és újabb
hírek érkeznek az Odebrecht megvesztegetési botrányról, amely a jelek szerint a
teljes hagyományos politikai elitet érinti. Ez utóbbiak hallgatási megállapodást
kötöttek, hogy Óscar Iván Zuluaga és Juan Manuel Santos elnökválasztási
kampánya ne kerüljön vizsgálat alá.
A közelmúltban magas rangú állami
tisztségviselőket, például a Nemzeti Választási Intézet vezetőjét, Alexander
Vegát és az ombudsmant, Carlos Camargót is kapcsolatba hozták a botránnyal.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy július
17-én a Legfelsőbb Bíróság vizsgálatot indított a San Andrés-i konzervatív
Julio Gallardo képviselő ellen, akit már korábban elítéltek a tógakartell
miatt. A ”Cartel de la toga” (bírói talár kartell) egy 2017-ben leleplezett, a
büntetőeljárás kijátszását célzó hálózat volt. A Legfelsőbb Bíróság érintett
tagjai vesztegetés és zsarolás bűncselekményeit követték el. Több mint 50
letartóztatásra került sor.
A politikusok által elkövetett
pénzsikkasztás az emberek számára normává vált. Néhány nappal ezelőtt az
Odebrecht-ügy egyik első elítéltjét, a „Ñoño Elías” néven ismert Elías Vidal
volt kongresszusi képviselőt lelkes fogadtatásban részesítették szülővárosában,
Sahagúnban, amikor büntetése négyötödének letöltése után szabadon engedték. Ez
az eset is azt mutatja, hogy a kolumbiai törvényhozás rendkívül laza a börtönbe
kerülő korrupt emberek elítélésében, akiknek a vagyonához nem nyúlnak.
A korrupció problémája mindeközben az
állam strukturális problémája, ahol a közpénzeket zsákmányként használják fel
az uralkodó osztályok gazdagítására, akik maffiákban és „politikai klánokban”
szövetkeznek. Ezek képesek megvásárolni a szavazókat, akik a szegénység nehéz
körülményeivel szembesülve eladják a szavazataikat, és reprodukálják ezt az
ördögi kört.
Írta: Editora Bogotá
Forrás: Amerika21
