A volt kapitánynak hiányzott a hadsereg. A fegyveres erők akkori vezetőjének, Marco Antônio Freire Gomes tábornoknak a nem hajlandósága a tervezett puccsban való részvételre végül döntő tényező lehetett abban, hogy nem valósultak meg azok a tervek, amelyek Jair Bolsonaro brazil elnököt hivatali pozícióban tartották volna a 2022 októberében elszenvedett választási vereségét követően. Carlos de Almeida Baptista Junior dandártábornok, a légierő parancsnoka állítólag szintén nem vett részt az akcióban.
Ez derül ki az év elején felfedezett és már nem titkos puccstervek ügyében folytatott szövetségi rendőrségi vizsgálat 884 oldalas zárójelentéséből. A nyomozás során bizonyítékokat és utalásokat találtak arra is, hogy az összeesküvők merényletet terveztek Luiz Inácio Lula da Silva frissen megválasztott elnök, helyettese, Geraldo Alckmin és Alexandre de Moraes, a legfelsőbb választási bíróság akkori elnöke ellen.
Utóbbi a legfelsőbb bíróság bírájaként most átadta a jelentést a főügyészségnek, ahol hétfőtől egy munkacsoport foglalkozik vele, és el kell döntenie, hogy szükség van-e további vizsgálatokra, vagy vádat lehet-e emelni. Az államcsínyre, annak jogi fedezésére és dezinformációs kampányra vonatkozó terveket tartalmazó dokumentumok és akták mellett számos hangüzenetet is lefoglaltak, amelyekben a vádlottak a terveikről beszélnek, és álneveket használnak.
Harmincnyolc embert állítanak bíróság elé, köztük magas rangú tisztviselőket és tiszteket, valamint a hadsereg egy különleges egységének tagjait. A lista élén maga Bolsonaro exelnök áll. A nyomozók számára egyértelmű, hogy a szélsőjobboldali politikus aktívan megtervezte és irányította egy bűnszervezet akcióit, amelynek „célja államcsíny végrehajtása és a demokratikus jogállamiság felszámolása” volt. Ez a Bolsonarón kívülálló körülmények miatt nem valósult meg. Azzal is vádolják, hogy hazugságokkal lejáratta a választási rendszert, katonai személyzetet toborzott a puccshoz, és olyan rendeletet készített elő, amely megakadályozza, hogy a törvényesen megválasztott kormány 2023 januárjában hivatalba lépjen.
Brazília történelmében példaként említhető a szociális reformer elnök, João „Jango” Goulart 1964-es megbuktatása, amely 21 évig tartó katonai uralom kialakulásához vezetett Brazíliában. Ellenzékiek ellen elkövetett állami gyilkosságok százai és más súlyos emberi jogi jogsértések tulajdoníthatók nekik. Bolsonaro és a fegyveres erők egy része a mai napig a „törvény és rend” korszakaként dicsőíti a jobboldali diktatúrát.
Kulcsszerepet játszott 2022-ben Walter Braga Netto, Bolsonaro elnökjelölt-jelölt társa és az elnökválasztás társesélyese, aki korábban védelmi minisztere volt. Braga Netto állítólag 2022. november 12-én a házában tartott megbeszélésen hagyta jóvá a puccs terveit, és a hatalmat átvenni akaró úgynevezett vészkabinetnek szánta. A nyomozók szerint a volt vezérkari főnök részt vett abban, hogy nyomást gyakoroltak a hadsereg és a légierő vezetőire, hogy hagyják el a laktanyát a puccs miatt. A bolsonaristák terveikben számíthattak Almiral Garnier Santos admirálisra is. A haditengerészet páncélozott járművei állítólag készenlétben álltak a fővárosban, Brasíliában.
Írta: Peter Steiniger
Forrás: ND
