„Nem fogadhatjuk el az „apartheidet” az oltóanyagokhoz és gyógyszerekhez való hozzáférés terén, ahogyan az a világjárvány esetében történt, sem a mesterséges intelligencia fejlesztése terén, amely afelé halad, hogy kevesek kiváltságává váljon”. Ezekkel a szavakkal Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök konkretizálta a 2006-ban alapított Brics-csoport célját.
Lula egy háztartási baleset miatt lemondta személyes részvételét, hozzászólásával videón keresztül kapcsolódott bele a találkozóba. Beszédében sajnálkozott az egyre erősödő globális felfogás miatt, amely ragaszkodik ahhoz, hogy a világot barátokra és ellenségekre osszák. „A leggyengébbeket nem érdeklik a fekete-fehér festmények. Amit akarnak, az az élelem, a tisztességes munka és a minőségi, hozzáférhető állami iskolák és kórházak” – mondta.
„Egészséges környezetet akarnak, olyan éghajlati jelenségek nélkül, amelyek veszélyeztetik az életüket. Békében akarnak élni, olyan fegyverek nélkül, amelyek ártatlan embereket tesznek áldozattá”. Ezzel összefüggésben Lula idézte Recep Erdogan török elnöknek az ENSZ Közgyűlésén tett nyilatkozatát, amely szerint a Gázai övezet „a világ legnagyobb gyermek- és női temetőjévé vált”.
Az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusban is kulcsfontosságú az eszkaláció megakadályozása és a béketárgyalások megkezdése. Miközben a világ két olyan háborúval néz szembe, „amelyek globálisan tovább terjedhetnek”, vissza kell szerezni a közös célok érdekében való együttműködés képességét – hangsúlyozta.
Lula meg van győződve arról, hogy a Brics „fontos szereplője az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek”. „Kétségtelen, hogy a legnagyobb felelősség a gazdag országokat terheli, amelyek kibocsátási története vezetett a mai éghajlati válsághoz”. Meghívta az embereket a témával foglalkozó főbb globális fórumokra, és hangsúlyozta, hogy emlékezni kell a be nem tartott ígéretekre, és meg kell erősíteni a vállalt kötelezettségek ellenőrzését.
Brazília 2025. január 1-jén veszi át Oroszországtól az évente rotálódó elnökséget. Országa „megerősíti a többpólusú világért és az országok közötti kevésbé aszimmetrikus kapcsolatokért folytatott küzdelmet” – fejtette ki beszédében Lula.
Ez magában foglalja a technológiai képességek megerősítését és a „nem kizárólagos többoldalú keretek” előmozdítását, amelyekben „a kormányok hangjának elsőbbséget kell élveznie a magánérdekekkel szemben”.
A Brics-országok már több mint 3,6 milliárd embert tömörítenek, akik „dinamikus, nagy társadalmi mobilitással rendelkező piacok” részei. Vásárlóerő-paritáson számolva a globális GDP 36 százalékát adták. A világ ritkaföldfémkészletének 72 százalékát, mangánjának 75 százalékát és grafitjának 50 százalékát birtokolják. „A pénzügyi áramlások azonban továbbra is a gazdag országokba áramlanak”, azaz »a feltörekvő és fejlődő országok finanszírozzák az iparosodott országokat«. Lula meg volt győződve arról, hogy a Brics-kezdeményezések és -intézmények „szakítani fognak ezzel a logikával”.
A brazil elnökség mottója a „globális déli országok együttműködésének erősítése a befogadóbb és fenntarthatóbb kormányzás érdekében” lesz.
Kazanyban két másik latin-amerikai országot, Bolíviát és Kubát is felvettek új társult tagként (a miamerikank.hu beszámolt erről). Venezuelát azonban, amely Kína és Oroszország támogatását élvezi ehhez a lépéshez, Brazília jóváhagyásának hiánya miatt nem vették fel.
Nicolás Maduro venezuelai elnök Oroszország meghívására utazott Kazanyba, hogy részt vegyen a Brics-csúcson.
Ott tartózkodása során hangsúlyozta a Brics nagy jelentőségét a többpólusú világ kiépítésében. A szövetség „epicentruma” ennek az új rendnek, amely a globális dél országai számára hozzáférést biztosít egy olyan gazdasághoz, amely nem szankciókon vagy zsaroláson alapul – mondta Maduro. A továbbiakban kifejtette, hogy „legnagyobb elvárása”, hogy hozzájáruljon „egy új, nem gyarmatosító világ építéséhez”. Országa „lehetőségek portfóliójával” rendelkezik, ami vonzóvá teszi az integráció számára.
Az El País című spanyol napilap úgy értelmezte Brazília vétóját, hogy az a július 28-i elnökválasztást követő elégedetlenség kifejeződése a brazil és a venezuelai kormányok között. A választási bíróság Madurót nyilvánította a választás győztesének, de a részletes szavazási eredményeket még nem tette közzé.
A brazil kormány nemzetközi ügyekért felelős tanácsadója, Celso Amorim csak általánosságban fejtette ki országa álláspontját. Venezuelával kapcsolatban még nem biztos, hogy lehet következtetéseket levonni. „Magáról az országról nem mondunk erkölcsi vagy politikai ítéletet. A kérdés az, hogy politikai súlyuk és kapcsolati képességük miatt képesek-e hozzájárulni egy békésebb világhoz” – mondta Amorim.
A chavizmushoz szorosan kötődő Misión Verdad kutatási és elemző platform más hátteret lát a brazil álláspont mögött. Ide tartozik a változás, miután Lula tavaly még nyitott volt Venezuela bevonására.
Venezuela részvétele a Bricsben gyengítené Lula megközelítését, amely szerint Brazília fenntartja stratégiai kapcsolatait Washingtonnal és Brüsszellel, miközben megőrzi gazdasági kapcsolatait a Brics-országokkal.
A nagy karibi ország kényelmetlen szövetségessé válhatna. A Caracas és Washington közötti konfliktus, amely a novemberi amerikai elnökválasztás után kiéleződhet, azt jelentené, hogy Brazília kénytelen lenne támogatni venezuelai partnerét a Brics-csoportban Washingtonnal szemben.
Brazíliának aktív politikai és gazdasági kapcsolatot kellene fenntartania Venezuelával, megkérdőjelezve ezzel a szankciókat és a Fehér Ház által propagált semmibe vételt Maduro elnöksége iránt.
Lula látja ezt a lehetséges dilemmát, ezért úgy döntött, hogy ellenzi Venezuela csatlakozását, hogy csökkentse a politikai költségeket az USA-val és az EU-val való kapcsolatokban – állapítja meg a Misión Verdad.
Írta: Marta Andujo
Forrás: Amerika21
