Augusztus 28-án került sor Brazíliában a Legfelsőbb Szövetségi Bíróság (STF) „Megbékéltető Bizottságának” második meghallgatására az őslakos területek lehatárolásának „időkerete” jogi téziséről. Az őslakos mozgalmak érdekeit képviselő legfontosabb szervezet, az Articulacao dos Povos Indigenas do Brasil (Apib) ernyőszervezet kilépett a választottbíróságból, és a testület feloszlatását követeli.
Ennek a bizottságnak kellene megoldást találnia a Marco Temporal (időkeret) körüli vitára. A Marco Temporal egy jogi tézis, amely az őslakos területek lehatárolására vonatkozó politika megváltoztatását védi.
A 2007-ben megfogalmazott törvény kimondja, hogy az őslakos népek csak akkor jogosultak területeik lehatárolására, ha azok 1988. október 5-én, az alkotmány kihirdetésének napján már a birtokukban voltak. Ez a tézis azonban figyelmen kívül hagyja többek között az őslakos népek 1988 előtti folyamatos kitelepítését.
A brazil alkotmány 231. cikke előírja az őslakos területek védelmét, valamint a közösségek állandó és kizárólagos használati jogát. Tavaly szeptemberben az „időkeretet” alkotmányellenesnek nyilvánította az STF plenáris ülése. Ennek ellenére a szenátus szeptemberben elfogadta a Marco Temporalról szóló PL 2903/2023 számú törvényjavaslatot is.
Az Apib ezután pert indított az STF-nél, arra hivatkozva, hogy a kongresszus által elfogadott törvény alkotmányellenes. Gilmar Mendes bíró ahelyett, hogy döntött volna a keresetről, úgy döntött, hogy „egyeztető bizottságot” (választottbíróságot) hoz létre.
Ebben az őslakosok képviselői mellett parlamenti képviselők és politikusok is helyet kaptak, például Tereza Cristina, Jair Bolsonaro korábbi mezőgazdasági minisztere, valamint a kongresszusban az agrárvállalkozók által dominált frakció elnöke. A 23 szavazati joggal rendelkező tag közül csak hatot tudott az Apibnak jelölnie.
Az ernyőszervezet szerint a kisebbségi jogokról nem lehet így tárgyalni, azokat a legfelsőbb bíróságnak kell megvédenie. Ráadásul a döntéshozatalnak ez a formája sérti a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 169. számú egyezményét, amelyet Brazília aláírt, és amely előírja az őslakosok beleegyezését az őket közvetlenül érintő intézkedésekhez.
Az Apib nyilvános levélben ítélte el „a brazil állam részéről elkövetett erőszakot” és „a kényszerválasztás kísérletét”. Hiányoznak a megállapodás keretfeltételei.
Ráadásul az ügyet vezető bíró, Diego Viegas azzal fenyegetőzött, hogy más őslakos népeket is meghívnak, ha Apib elhagyja a bizottságot. „Az Apib képviseli az őslakos népeket mind az őslakos mozgalom, mind az STF felé, amely már elismerte legitimitását” – hangsúlyozta Kleber Karipuna, az ernyőszervezet ügyvezető koordinátora. „A bizottságból való kilépésről szóló döntés a mozgalmunk hét alulról jövő régiójának szervezeteivel és vezetőivel folytatott számos konzultációt követően született meg” – folytatta Karipuna.
Maurício Terena, az Apib jogi osztályának koordinátora hozzátette: „Nyitottak voltunk a párbeszédre. Az Apib többször is petíciót nyújtott be, hogy egyenlő feltételeket kapjon a bizottságban való részvételhez. Amióta az országot Brazíliának hívják, az őslakosok területük és jogaik megsértésével szembesültek. Bízunk az STF kollégiumában és a miniszterekben, akik felszólaltak a Marco Temporal tézis ellen. A Bizottság bármilyen intézkedése az őslakos népek részvétele nélkül illegitim lenne”.
Apib kivonulása a döntőbizottságból azonban nem változtatott a „megbékélési bizottság” munkáján, a bírák még csak meg sem szakították az ülést.
Írta: Biancka Arruda Miranda
Forrás: Amerika21
 „Megbékéltető Bizottságának” második meghallgatására az őslakos területek lehatárolásának „időkerete” jogi téziséről. Az őslakos mozgalmak érdekeit képviselő legfontosabb szervezet, az Articulacao…){kind=link}