Mexikó: A kitelepítés és a politikai képviselet között

A rarámuri őslakos közösségek a Sierra Tarahumara hegységben élnek, egy olyan régióban Mexikó északi részén, ahol erdők, magas hegyek és mély szurdokok találhatók. A spanyol hódítás idején a rarámuri közösségek a mai Észak-Mexikó alföldjéről a nehezen megközelíthető hegyekbe menekültek. Ma az infrastrukturális, bányászati és energetikai projektek utolérik őket. 

A fenyegetett mexikói őslakos közösségek 40 éve ellenállnak a föld- és erőforrás-rablásnak. Több aktivistát már meggyilkoltak emiatt
A fenyegetett mexikói őslakos közösségek 40 éve ellenállnak a föld- és erőforrás-rablásnak. Több aktivistát már meggyilkoltak emiatt

Az elmúlt évtizedekben a közösségek többször is megpróbáltak szembeszállni ezekkel a projektekkel. Idén május végén El Trigo közösségének sikerült elérnie, hogy a Legfelsőbb Bíróság végzést hozzon egy gátprojekt ellen, amelyet az El Fresnillo bányavállalatnak ítéltek oda, hogy energiát termeljen a bányászati tevékenységéhez. Az őslakos közösségeket nem tájékoztatják és nem kérdezik meg őket az ilyen projektekről, és úgy érzik, hogy veszélybe kerül az önellátó gazdaságuk és a természetről alkotott spirituális felfogásuk.

Az ilyen projekteket ellenző rarámuri aktivisták az elmúlt években többször váltak gyilkosságok áldozataivá. Ennek oka, hogy a mexikói drogkartellek gyakran közvetlenül vagy közvetve részt vesznek a nyereségben. A kartellek a sierrát illegális fakitermelésre, valamint marihuána- és ópiummák-termesztésre is használják. A Sierra Tarahumara része a Chihuahua, Sinaloa és Sonora közötti Aranyháromszögnek, amelyet a Sinaloa-kartell ural. E kartell és az új generációs Jalisco-kartell, valamint a Juarez-kartell alcsoportjai közötti véres harcok menekülésre kényszerítik az őslakos közösségek tagjait. A kisajátítások, az erőszakos áttelepítések és a kényszertoborzás a mindennapok rendje.

Az illegális fakitermelés azzal fenyeget, hogy kevesebb mint 30 éven belül elpusztítja a Sierra-t

Coloradas de la Virgen közösségében legutóbb 2022 márciusában végezték ki José Trinidad Baldenegrót, mert ellenezte az illegális fakitermelést és az ültetvényes gazdálkodást. Néhány évvel korábban már megölték testvérét, Isidro Baldenegro Lópezt és Julián Carrillo Martínez emberi jogi aktivistát. José és Isidro apját szintén meggyilkolták az 1980-as években, mivel a közösség 40 éve ellenállt a föld- és erőforrás-rablásnak. A közösségből több tucat családnak kellett a közeli városokba vagy az állam más településeire menekülnie.

A Chihuahua városban működő nem kormányzati szervezetek nem csak a Sierra biztonságát és emberi jogi helyzetét ítélik el, hanem rámutatnak a veszélyeztetett Rarámuri közösségek különleges szerepére is az erdők védelmében. A Sierra-t az a veszély fenyegeti, hogy kevesebb mint 30 éven belül elpusztul a túlzott illegális erdőirtás miatt. A talajerózió és az aszályok már most is elvándorlást okoznak a Sierra Tarahumara területéről. Emellett a szegénység és az éhezés az elmúlt években többször vezetett kollektív öngyilkosságokhoz.

A tavaly június 2-i mexikói választásokon a kitelepítettek szavazatai hiányoztak származási közösségeikben. Ennek ellenére sok őslakos, belső menekült sok órát töltött azzal, hogy más városok nem lakosainak szavazóhelyiségeinél várakozott, hogy szavazataik beleszámíthassanak a származási közösségükre vonatkozó szavazatszámlálásba. Ennek eredményeként a kormányzó Morena párt először nyerte meg a Sierra Tarahumara tartományban az összes önkormányzati tanács felét. Egyértelmű választás az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) ellen, amely a múltban a megaprojekteket és a természet kereskedelmi hasznosítását támogatta.

Chihuahua állam történetében először indult a parlamentbe egy rarámuri transznemű nő, Mayté Regina Gardea a Polgári Mozgalom párt színeiben. Azonban csak Guachochi kisvárosában választottak először őslakos polgármestert, Alejandro Hernandezt.

A választási kampány során felháborodást keltett, hogy a szövetségi választási hatóság nem biztosított fordítást a település jelöltjei közötti hivatalos vitában. Candelaria Cruz Aguirre jelölt úgy döntött, hogy anyanyelvén beszél, hogy potenciális szavazói – akiknek többsége kétnyelvű – könnyebben megértsék őt. Ez az incidens kérdéseket vetett fel a választási folyamatok során a kulturális sokszínűség befogadásával és tiszteletben tartásával kapcsolatban, különösen azokon a területeken, ahol jelentős az őslakosok jelenléte.

Írta: Kathrin Zeiske

Forrás: ND