Venezuelában folytatódnak a választási eredmények körüli viták. Az ellenzék a közvélemény-kutatásokat és az ENSZ szakértői csoportjának új időközi jelentését használja fel.
Közel három héttel a venezuelai elnökválasztás után a mindennapi élet valamelyest visszatért a normális kerékvágásba. A választásokról, az azt követő forgatókönyvről és általában a venezuelai politikáról szóló feszült viták azonban továbbra is folytatódnak az országon belül és nemzetközi szinten egyaránt.
A lakosság túlnyomó többsége békét akar a venezuelai társadalomnak – derül ki a Hinterlaces közvélemény-kutató intézet legutóbbi, július 31. és augusztus 9-e között végzett felméréséből. A felmérés szerint a venezuelaiak 78 százaléka szeretné, ha a lakosság a politikai nézeteltérések ellenére „egységben” és „békében” élhetne. A felmérés szerint 96 százalék nem ért egyet az erőszakos tüntetésekkel. Emellett 60 százalék bízik a Nemzeti Választási Tanács (CNE) által bejelentett választási eredményekben, amelyek szerint Nicolás Maduro elnök a 2025-2031-es elnökválasztás győztese. 72 százalék szeretné maga mögött hagyni a választási kérdést és a jövőbe tekinteni. A politikai prioritások között a jövedelmek biztosítását, a gazdasági helyzet, valamint az egészségügyi és az oktatási rendszer javítását látják.
A program elrejtve
Más közvélemény-kutatók azonban ezzel ellentétes eredményeket mutatnak be: a Meganálisis Intézet augusztus 8. és 11. között végzett felmérése szerint 92,7 százalék nem hisz a CNE eredményeiben, 43,2 százalék pedig ki akar vándorolni Venezuelából. Míg a Hinterlaces a kormányhoz közel állónak mondható, addig a Meganálisis nyíltan szimpatizál a jobboldali ellenzékkel. Már a választások előtt is „közvélemény-kutatási háború” zajlott. Olyan felméréseket terjesztettek, amelyek az ellenzéki jelöltet, Edmundo Gonzálezt mutatták a legesélyesebb győztesnek, különösen külföldön, míg az ettől eltérő eredményű felméréseket figyelmen kívül hagyták.
A migráció valóban az egyik, ha nem az egyetlen fő téma, amelyre González és a jobboldal tényleges vezetője, María Corina Machado oligarcha választási kampánya összpontosított. Sok családnak a rokonok kivándorlása miatti elégedetlenségét szándékosan instrumentalizálták. Machado szlogenje a „venezuelai családok újraegyesítése” volt. Azt azonban, hogy sok venezuelainak a szociális és gazdasági nehézségek miatt kellett elhagynia az országot, amelyek elsősorban a Bolivári Köztársaság elleni amerikai szankcióknak tudhatók be, elhallgatták, ahogy azt is, hogy a jobboldal milyen tényleges programot hajtana végre, ha hatalomra kerülne. González angolul írt programját azonban, amely elsősorban az olajipar, a szolgáltatási szektor, valamint az oktatási és egészségügyi rendszer privatizációjára irányult, a választások előtt Luis Britto García baloldali ügyvéd és író lefordította, és ennek megfelelően elítélte.
Maduro hátrányban
A Venezuelanalysis című angol nyelvű online médiumnak augusztus 9-én adott interjújában Robert Longa, a venezuelai fővárosban, Caracasban működő „El Panal 2021 szocialista kommuna” alulról szerveződő aktivistája és szóvivője számot vetett az elnökválasztásról. Egyetértett az interjúalanyával abban, hogy ezek nem voltak „szabadok és tisztességesek”, mivel Gonzálezt a „még mindig a mérhetetlenül erős amerikai imperializmus” támogatta. Madurónak viszont „brutális szankciókkal kellett megküzdenie, amelyek már majdnem egy évtizede tartanak”. Longa számára a bolivári forradalom messze túlmutat a liberális demokrácián.
„A választások csak egy taktikai pillanat a szélesebb körű harcunkban. Ahhoz, hogy a bolivári projekt előrehaladjon, kulcsfontosságú volt, hogy Maduro győzzön, és ő győzött”. A venezuelai demokrácia valódi alapja „a részvételi jelleg”. Ez azt jelenti, hogy „a néphatalom kiépítése alapvető fontosságú. Az önkormányzati közgyűlés – amelyet mi az El Panalban „hazafias közgyűlésnek” nevezünk – számunkra a végső demokratikus hatalom” – zárta Longa.
Új menetelés
Közben Machado szombatra újabb tüntetésre szólított fel. Ezt Venezuelában és külföldön is megtartják „Nagy tüntetés az igazságért” jelszó alatt. Az elmúlt napokban szervezett gyűlések azonban a jelek szerint nem voltak elsöprő létszámúak, legalábbis Caracasban. Talán ez az oka annak, hogy Machado erősen támaszkodik a Maduro kormányával szembeni nemzetközi nyomásra.
A választásokat megfigyelő ENSZ szakértői küldöttség múlt pénteken közzétett időközi jelentése nagyon jól jön. A jelentés szerint a CNE által lebonyolított választási folyamat „nem felelt meg a hiteles választások megszervezéséhez elengedhetetlen alapvető átláthatósági és integritási intézkedéseknek”. A szakértők azonban elsősorban a választási eredmények kihirdetésének módját bírálták. Az a tény, hogy még nem tették közzé az eredményeket szavazóhelyiségek szerinti bontásban, és hogy a választási jegyzőkönyveket még nem tették hozzáférhetővé a nyilvánosság számára, negatívan hatott a venezuelai választóknak a CNE által bejelentett eredményekbe vetett bizalmára. Ezen túlmenően a nyilvánosan terjesztett számlálási akták „kis mintáját” ellenőrizték, és ezek minden kritériumnak megfeleltek, beleértve az ellenzéki kritériumokat is.
A venezuelai külügyminisztérium és a választási tanács egyaránt elutasította a jelentést. A CNE helyi idő szerint szerdán közzétett közleményében hangsúlyozta, hogy bár az ENSZ szakértői csoportja végigkísérte a választási folyamatot, nem feladata a jelentések közzététele, mivel nem választási megfigyelő küldöttség. Egy ilyen küldöttségnek az ENSZ Biztonsági Tanácsától kellene megbízást kapnia.
Mexikó kivonul
Egyelőre nem tudni, hogy az Amerikai Államok Szervezetének (OAS), amelynek szinte valamennyi közép- és dél-amerikai állam tagja, sikerül-e elfogadnia az augusztus elején javasolt határozatot a „venezuelai választási válságról”. Ez még nem kapta meg a szükséges többséget. Helyi idő szerint kedden azonban Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök kilépett a Madurót korábban támogató Brazíliával és Kolumbiával kötött szövetségből. Obrador közölte, hogy egyelőre megszakítja a párbeszédet a venezuelai helyzetről brazil és kolumbiai kollégáival, és meg akarja várni a venezuelai legfelsőbb bíróság (TSJ) döntését a választásokról.
Maduro arra kérte a TSJ-t, hogy vizsgálja ki a választásokkal kapcsolatos összes eseményt, beleértve az automatizált szavazórendszer elleni kibertámadást, amelyet a kormány elítélt. Az említett három állam külügyminisztériumai még augusztus 8-án közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben szükségesnek ítélték az egyes szavazóhelyiségek választási eredményeinek közzétételét, felszólították a venezuelai erőket az emberi jogok tiszteletben tartására, ugyanakkor kijelentették, hogy tiszteletben tartják a Bolivári Köztársaság szuverenitását.
Írta: Julieta Daza
Forrás: JungeWelt
