Az ENSZ jelentése szerint tíz év alatt 36 százalékkal nőtt a globális éhezés, miközben Brazíliában csökken az éhezés. Lula bírálja a globális fegyverkezési kiadások párhuzamos növekedését.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő a G20-ak miniszteri találkozóján bejelentette az „Éhezés és szegénység elleni globális szövetség” létrehozását. Brazília G20-elnökségének részeként a cél a globális élelmezési bizonytalanság felszámolása.
„Az éhezés és szegénység elleni szövetség alapjait lefektető munkacsoport e miniszteri találkozóján való részvétel az egyik legfontosabb pillanat harmadik hivatali időm 18 hónapjának” – mondta Lula. Az egyenlőtlenség elleni küzdelem kormánya nemzetközi programjának középpontjában áll.
Beszédében hangsúlyozta a projekt történelmi jelentőségét, és elítélte az éhezés és a szegénység fennmaradását a rendelkezésre álló gazdagság, valamint a tudományos és technológiai erőforrások ellenére.
Lula bírálta az egyenlőtlenséget is, amely az elmúlt évtizedekben a neoliberális globalizáció következtében súlyosbodott: „Soha ennyi embernek nem volt még ilyen kevés, és ilyen keveseknek ilyen nagy koncentrált vagyona. Az éhezés a legmegalázóbb minden emberi nélkülözés közül. Az élet elleni támadás, a szabadság elleni támadás” – ítélte el.
Ma a világ több mint elegendő élelmiszert termel az éhezés felszámolásához: „Ami hiányzik, az az élelemhez való hozzáférés feltételeinek megteremtése”. Ugyanakkor a katonai kiadások tavaly hét százalékkal, 2,4 billió dollárra emelkedtek: „Ennek a logikának a megfordítása erkölcsi kötelesség, a társadalmi igazságosság kötelessége, de a fenntartható fejlődés alapvető előfeltétele is” – hangsúlyozta az elnök.
Ugyanezen a G20-ak találkozóján az ENSZ öt szakosított szervezete közzétette „Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban” (Sofi) című jelentését, amely az élelmezésbiztonság kritikus helyzetét írja le, különösen az afrikai kontinensen, amellyel Lula is foglalkozott.
Világszerte több mint 730 millió ember szenved éhezéstől. Ez a szám tíz év alatt 36 százalékkal nőtt. A globális éhezés már harmadik éve rendkívül magas. Az ENSZ fenntartható fejlődésre vonatkozó menetrendjét illetően a jelentés szkeptikusan nyilatkozik arról, hogy 2030-ig sikerül-e megszüntetni az éhezést és az élelmezésbiztonság hiányát a világon. Az olyan globális kihívások, mint a gazdasági válságok, a fegyveres konfliktusok és az éghajlati válság tovább súlyosbítanák a helyzetet.
Lula elnök szerint „a Globális Szövetség ebből a politikai akaratból és a szolidaritás szelleméből született. Ez lesz a G20 brazil elnökségének egyik legfontosabb célkitűzése”, azzal a szándékkal, hogy egyesítse az erőfeszítéseket nemzeti és nemzetközi szinten.
A szövetség hivatalosan 2024 novemberében, a Rio de Janeiróban megrendezésre kerülő G20-csúcstalálkozón fog összeállni. A projektben olyan országok is részt vehetnek, amelyek nem tagjai a G20-aknak – akár támogatóként, adományozóként vagy kedvezményezettként. A tervek szerint más szereplők, például bankok, filantróp intézmények és nemzetközi szervezetek is részt vesznek majd.
Az éhezésről szóló világjelentés nem határozza meg egyértelműen, hogyan lehetne finanszírozni az éhezés nélküli világot.
Fernando Haddad brazil pénzügyminiszter úgy véli, hogy a leggazdagabbak megadóztatása hatékony módja a világ éhezése elleni küzdelemnek. Haddad szerint egy kétszázalékos vagyonadó évente 200-250 milliárd dollár bevételt hozhatna. Ez ötszöröse lenne annak a költségvetésnek, amelyet a tíz legnagyobb multilaterális bank 2022-re az éhezés és a szegénység elleni küzdelemre különített el.
A pénzügyminiszter elítéli a szupergazdagok jelenlegi adóztatási módját. „Világszerte a szupergazdagok egy sor trükköt alkalmaznak az adórendszerek kijátszására, ami a piramis csúcsát, a rendszereket regresszívvé és nem progresszívvá teszi” – mondta Haddad.
A Sofi bemutatásakor Brazíliát a nemzetközi politikai színtéren dicsérték az országban az éhezés elleni küzdelemért. Brazíliában 2023-ban országosan 85 százalékkal csökkent az élelmezésbiztonság hiánya. Míg 2022-ben még 17,2 millió brazilt érintett a súlyos élelmiszer-biztonság hiánya, addig ez a szám 2,5 millióra csökkent.
Brazília 2014 óta nem szerepelt a világ éhezési térképén. Az ország csak 2021-ben került vissza a térképre. Ennek oka a koronavírus-járvány és az akkori ultrajobboldali elnök, Jair Bolsonaro politikaváltása volt.
Brazíliával és más latin-amerikai országokkal ellentétben, ahol a Sofi szerint a szociális védelmi programokba való befektetéseknek köszönhetően csökkent az élelmezésbiztonság, az afrikai kontinens országait sújtotta leginkább a válság. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, 2030-ra közel 300 millió ember lehet krónikusan alultáplált Afrikában.
Írta: Maria Luziara Hatje
Forrás: Amerika21
