Szombat éjfélkor véget ért a kolumbiai kormány és a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) gerillái közötti kétoldalú tűzszünet. Néhány órával a tűzszünet lejárta előtt az ENSZ és a Püspöki Konferencia néhány hetes „technikai” hosszabbítást javasolt, hogy időt nyerjenek a további tárgyalásokra. A kormányküldöttség szombaton kezdetben elfogadta a javaslatot.
„Egyetértünk a tűzszünet technikai meghosszabbításával, hogy a tárgyaló felek találkozhassanak” – jelentette ki a kormány. Az ELN azonban csak azzal a feltétellel akart belemenni a hosszabbításba, ha elnöki rendelettel leveszik a szervezett fegyveres csoportok (GAO) listájáról, és elismerik politikai jellegét.
A tűzszünetről eredetileg hat hónapra állapodtak meg tavaly augusztusban, majd februárban további hat hónappal meghosszabbították. Ez csak a kormány és az ELN között volt érvényes, ami azt jelenti, hogy az ELN és más fegyveres csoportok közötti, valamint a kormány és más csoportok közötti fegyveres konfliktusokat és harcokat nem érintette.
Az ideiglenes, országos szintű, kétoldalú tűzszünet a béketárgyalások részét képezte, és célja egyrészt a két fél közötti tárgyalások elősegítése, másrészt az ország számos régiójában fennálló humanitárius vészhelyzet enyhítése, és ezáltal a polgári lakosság védelme volt.
A tűzszünet meghosszabbítása azonban kérdéses. A béketárgyalások két hónapja befagyasztva vannak, és a felek között mély szakadék tátong. A tárgyalások válsága idén áprilisban kezdődött, amikor az ELN-en belül létrejött egy disszidens csoport: a Front Comuneros del Sur Nariñóban. Ez a szakadár csoport szembeszállt az ELN központi parancsnokságával, és saját regionális békefolyamatra törekszik. Antonio García, a gerillák parancsnoka szerint ez az állítólagos disszidencia a katonai titkosszolgálatnak a gerillák meggyengítésére irányuló összeesküvésének része.
Juan Carlos Cuellar, az ELN tárgyalódelegációjának tagja elmondta, hogy a kormány többször is megsértette a megállapodásokat, és különösen ezeket a megosztási kísérleteket említette. A kormány a felkelők politikai foglyait is nyomás alá helyezte.
Május 30-án az ELN négy feltételt szabott a tárgyalások újraindítása érdekében: az ELN törlése a terrorista csoportok listájáról és a szervezet politikai jellegének elismerése; pénzeszközök biztosítása az ELN finanszírozására, cserébe az emberrablások megszüntetéséért; a Front Comuneros del Surral folytatott tárgyalások felfüggesztése, valamint a fegyveres erők és a félkatonai csoportok által az ELN ellen indított támadó akciók megszüntetése.
A kormányküldöttség az elmúlt napokban kijelentette, hogy törekedni fog a gerillákkal kötött kétoldalú tűzszünet meghosszabbítására. Megkérdőjelezte azonban, hogy az ELN-nek „egyértelmű szándéka van-e a békére”.
A gerillák is megerősítették, hogy hajlandóak folytatni, de figyelmeztettek: „A kormánynak egyértelműséget kell teremtenie, hogy a béke felé vezető út kikövezett legyen, és egységes nyelvet beszélhessünk az ország és a világ felé”.
Bár mindkét fél kifejezte hajlandóságát a békepárbeszédre, a tűzszünet jövőjével kapcsolatos bizonytalanság máris érezhetővé vált az ország számos részén. A Konfliktuselemző Forrásközpont (Cerac) jelentése szerint az ELN fokozta jelenlétét és akcióit.
Az ország nemcsak a párbeszédek bizonytalanságától szenved, hanem az ország számos részét érintő összetett konfliktuskonstellációtól is. Drámaian megnőtt a mészárlások, az aktivisták meggyilkolása, a félkatonai erők és a Farc disszidensek offenzívái, az emberrablások, a kábítószer-termesztés, a zsarolás és a szervezett bűnözés növekedése az ország városaiban. Az ELN-nel folytatott párbeszédek csak egy kis részét képezik ennek az összetett helyzetnek.
Az ELN 1964-ben fogott fegyvert, a kubai forradalom és a felszabadítás teológiája által inspirálva. Azóta ötször próbált sikertelenül tárgyalni a hatalmon lévő kormányokkal.
Írta: Ariana Pérez
Forrás: Amerika21